Képaláírás: Képek a nagy franczia forradalomból. - A május 5-diki ülés Versaillesban 1789.
Couder festménye a versaillesi palotában.
(A háttérben XVI. Lajos a trónon, a király balján a királyné és a királyi herczegnők, jobbján a herczegek, alább pedig a papság követei. A másik oldalon az előtérben a harmadik rend követei, köztük Mirabeau fennállva Sieyes abbé mellett, odább pedig a nemesi rend. Középen, a miniszteri padok előtt Necker, a mint beszédet tart.)

Ismertető szöveg: A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén. Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. A marxista történelemírás az eseményt "nagy" jelzővel szokta illetni. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a gazdasági és társadalmi válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon, a tehetséges tábornok diktatúrájába torkolltak (1799).
A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette. Hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberté, Égalité, Fraternité) máig ott olvasható számos középületen.
(Forrás: Wikipédia)