Képaláírás: Pápay István
Hirsch Nelli rajza.

Ismertető szöveg: Pápay István, őfelségének első kabinet-titkára s valóságos belső titkos tanácsosa, osztályfőnök, a Szent-István-rend középkeresztese, stb. több mint negyven év óta áll államszolgálatban s az idők minden változásai közt megmaradt magyarnak és hazafinak.
Családja Heves-vármegyéből eredt, de már három nemzedék előtt Pozsony-vármegyébe költözött át s Pápaynak nagyatyja már ott született. István 1827-ben született Pozsonyban, itt kezdette s végezte iskolai tanulmányait s az ügyvédi vizsgálatnak Pesten letétele után, már 20 éves korában, 1847-ben a pozsonyi kir. váltótörvényszéknél mint jegyző kezdette közpályáját. A forradalom lezajlása után, 1851-ben helytartósági titkárrá neveztetett ki Kassán, gr. Forgách Antal kerületi főispán oldala mellett. Morvaországba helyezték át, - hiszen akkor az "egységes birodalom" eszméje megengedte, sőt követelte az ily áthelyezéseket - helytartósági titkári minőségben.
1860-ban, mikor a hazában az alkotmányos újjászületés szellői kezdettek fújdogálni s a régi (1848 előtti) magyar intézmények, a megyék, helytartó-tanács és udvari kanczellária helyreállíttattak : Pápayt is visszahozták az országba s a Budán ismét egyesített m. kir. helytartótanácshoz előadó tanácsosul nevezték ki. Még fontosabb szerepre hivatott, mikor 1863-ban a bécsi udvari kanczelláriához helyeztetett át s udvari tanácsosi rangra emeltetett. Bár a közoktatási és a sajtó-ügyek osztályának volt vezetője, közben bizalmasabb közjogi dolgozatok készítésével is megbízatott.
Végre meglett a kiegyezés az udvari kan czellária létezése megszűnt, helyét az 1848-iki alkotmány intézményei, jelesen a felség személye körüli minisztérium váltotta föl. Pápay ekkor a legfelsőbb kabinetirodába helyeztetett át mint kabineti titkár. Midőn udvari tanácsosságát már 25 évig, teljes negyed századig viselte, egy rangban s állásban mindig, 1887-ben valóságos osztályfőnökké léptettetett elő a kabinetben, s midőn Ő felsége előtt ezért köszönetet mondani megjelent - e kegyes szavakkal szakította őt félbe a felség: "Nem, - én vagyok Önnek köszönettel adós." Még ugyanabban az évben valóságos b. titkos tanácsosi rangra emeltetett. Az ezt követő 1887-8-iki télen súlyos betegségbe esett.
Pápay 1882-ben nősült, nőül vévén Korn altengernagy özvegyét, Küzdy Terézt, egy ép oly nemes lelkű, mint magas miveltségü nőt, ki a hivatalos teendők által sokszor a kimerülésig fárasztott férfiúnak nyugalmas és édes otthont készített s ki nagy betegségében hü ápolója - s azzal, mondhatni, életének megmentője lett. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. junius 9.)