Képaláírás: XVI. Lajos búcsúja családjától.

Ismertető szöveg: Nyolcz óra tájban a király és gyóntatója együttlétét a királyi család bejelentése szakította meg, mely már a Cléry által fölbérelt újságárusok kiáltásaiból értesült a király elitéltetéséről s azóta a legnagyobb kétségbeesés szorongattatása közt volt. A király, családja közelgésének hírére, gyorsan szökött fel, elrendelte, hogy az ebédlő legyen a találkozás helye, a hol, hogy több hely legyen, az asztalt és székeket is a fal mellé állíttatta, s egy palaczk vizet és poharat hozatott.
Végre az ajtó nyílott s legelői lépett be rajta a királyné, kezén fogva fiát, utána Erzsébet és a király leánya. Sikoltva, fuldokolva vetették magokat egyszerre a király karjaiba, ki mindegyiküket szivéhez szorítva tartotta s tovább egy félóránál nem hagyta el érthető szó ajkaikat, csak a panasz jajszava és fuldokló sírásuk hallszott. A királyné szobájába akarta vinni férjét, de megértették vele, hogy a találkozásnak az ebédlőben kell megtörténnie. Beléptek tehát, s Cléry bezárta az üvegajtót. Itt a király leült, balján a királyné, jobbján Erzsébet herczegnő, szembe vele leánya, s térdei közt fennállva a danphin. Mind feléje hajoltak, hogy ellessék legkisebb szavát s időnként újra és újra átölelve tartották hosszasan.
Hét negyed óráig tartott ez a szívrenditő találkozás, melynek fájdalmához semmi sem volt fogható. Végre a könnyek csillapodván, a király elbeszélte pőrének egyes részleteit, intette fiát, hogy bocsásson meg gyilkosainak. Azután áldását adta gyermekeire, de minden szavát kitörő zokogás szakította félbe.
Negyed tizenegykor a király bucsut mondott családjának megtagadta neje kérését, hogy vele tölthesse az éjt s kezén fogva fiát az ajtó felé tartott. Mária Antoinette görcsösen fogózott jobb karjába, mig leánya átölelve tartotta. Minden lépésnél újra felhangzott a fájdalom zokogása. Maga a király szedte először össze magát. "ígérem, mondá, - hogy holnap 8 órakor ismét találkozunk." "De okvetetlen?" - "Igen, " felelt a király, - okvetetlen !" "Miért nem hét órakor?" mondja a királyné. "Nos legyen hát, hét órakor - hagyta rá a király - isten áldjon !"
Feltörő zokogás kísérte e szavakat. A király leányának kezei aláhanyatlottak átölelve tartott atyjáról, s eszméletlen terült el. Nagynénje és Cléry emelték fel. A király felhasználva e pillanatot, hogy véget vessen a kínos jelenetnek, még egyszer megcsókolta mindnyájukat, s azzal kitépve magát karjaikból, visszavonult szobájába.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. szeptember 22.)

XVI. Lajos Franciaország és Navarra királya volt 1774 és 1791 között, majd 1791-től egy éven keresztül a franciák királya. 1792. augusztus 10-én a királyi palota, a Tuileriák ostroma után megfosztották hatalmától és bebörtönözték. A Nemzeti Konvent hazaárulás vádjában bűnösnek találta, 1793. január 21-én pedig nyaktilóval lefejezték. XVI. Lajos volt az egyetlen francia király, akit kivégeztek. (Forrás: Wikipédia)

Mária Antónia francia királyné, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, XVI. Lajos francia király felesége, akit a francia forradalom idején kivégeztek. (Forrás: Wikipédia)