Ismertető szöveg: 2000. MAGYAR MILLENNIUM (I.) - BLOKKPÁR
Az első blokk bélyegképeinek motívumai: Szt. István és uralkodásának korát idéző képek, személyek; Szt. László, Aranybulla, Szt. Erzsébet és a tatárjárás,
majd Zsigmond korának jellegzetes motívumai, a török hódoltság kora Hunyadi János és Kapisztrán János alakjával.
A második blokk Mátyást és korát idézi, majd Kanizsai Dorottya, Zrínyi Miklós és Szigetvár ostroma; Budavár, Győr visszafoglalásának jelenetei és a
korhoz kapcsolódó csataképek, személyek (Lorántffy Zsuzsanna és Bethlen Gábor) és városok tűnnek fel. A képsort Pázmány Péter és az egyetemalapítás
kora zárja.
A blokkok baloldali függőleges szegélyén "Magyar Millennium" felirat olvasható.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 50,- Ft
Á 2000. aug. 18.-2002. dec. 31.
P 200 000 fog. blokkpár
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
A Subics-Zrínyiek a legdicsőbb horvát-magyar nemzetség, melynek családfája 1066-ig vezethető vissza. Idővel a Subics nevet elhagyva már csak a Zrínyi nevet használták. Ennek a nemzetségnek tagja Zrínyi Miklós a szigetvári hős. Már gyermekkorától kezdve harcban állt a törökökkel. 1529-ben részt vett a törökök által ostromlott Bécs védelmében. 1542-ben horvát bán lett, első a Zrínyiek között. Ebben a tisztében már az első évben nagy diadalt aratott a török felett a Balatonnál Somlyó mellett. 1543-ban feleségül vette Frangepán Katalint, akitől 13 gyermeke született, és jelentős birtokokat szerzett. I. Ferdinánd magyar király (lásd VII.25.) érdemei elismeréséül, 50.000 forint lefizetése mellett neki adományozta az egész Muraközt Csákvár és Strigó várával. Ez időtől fogva mindannyian - Péter (lásd VI.6.) kivételével - inkább magyarok voltak, mint horvátok. Székhelyük Csáktornya lett. 1556 júliusban báró Nádasdy Tamás magyar nádorral együtt a budai pasa által ostromlott Szigetvárt Babócsa elfoglalásával sikerült felmentenie. 1561-ben I. Ferdinánd, saját kérésére nevezte ki Szigetvár kapitányává. Ebben az évben halt meg Frangepán Katalin. 1564-ben feleségül vette a csehországi Rosenberg Éva grófnőt, akitől egy fiú gyermeke született. Ebben az időben visszavonultan élt, de amikor hírét vette, hogy a török Magyarország ellen nagy sereggel készül, ismét fegyvert fogott. 1566. augusztus elején a Bécs elleni hadjáratra készülő I. Szulejmán oszmán-török szultán (ur.1520-1566) mintegy 80 ezres hadseregével körülzárta a várat. Ekkor Zrínyi 2.500 emberével egy hónapon át tartotta a rábízott erősséget, ma]d a rommá lőtt belső várból, megmaradt 300 katonájával kitört, és hősi halált halt. Az ostromot és Zrínyi emlékét dédunokája, Zrínyi Miklós politikus és költő (lásd XI. 18.) a Szigeti veszedelem című eposzában örökítette meg. (Révai Nl.l9k.709 o., Larousse 1994.3k.i 174 0., MNL.18k.879 0.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|