Ismertető szöveg: 1989. ORVOSOK (II.)
25-ös ívben nyomták.
Ofszetny. és réznyomás (acélmetszet) 12 F. fog.
T: Kass János, metszette: Lengyel György
Névérték: 3,- Ft
Á 1989. dec. 29.-1991. dec. 31.
P 263 300 fog. 4 700
4013 4061 3 Ft Paracelsus (1493-1541) 30,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Philippus Aureolus Theophrastus Paracelsus német orvos-tudós, asztrológus, teológus, filozófus és kémikus. Eredeti neve Theophrastus Bombastus von Hohenheim. Valószínű a bécsi egyetemen is tanult, és a ferrarai egyetemen kapott orvosi diplomát 1516-ban. Tanulmányai befejezése után beutazta csaknem egész Európát. 1525-ben Basel városi orvosa és a baseli egyetemen fizikát, orvostant és sebészetet adott elő. A természet megismerését sürgette. Számos német, osztrák, svájci várost megjárt, míg végül 1537-ben Salzburgban telepedett le. Bátran szembeszállt a középkori orvostudomány maradi hagyományaival. Ő volt az első, aki az orvostudományban utat nyitott a kémiának, melynek nem az aranycsinálás a feladata, hanem gyógyszerek készítése. Az iatrokémia, vagy orvosi kémia megalapítója volt. (iatrokémia = alkimia ága, amely a kémia gyógyászati alkalmazását tűzte ki célul.) Bevezette a fémek - antimon, higany, ólom, vas, arzén, és a kén használatát a gyógyászatban. A cink szó és az alkohol elnevezés is tőle származik. Gyógyhatású növényekből desztillációval nyert eszenciákat. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Újszerű elképzelése volt a szervezet életfolyamatairól,, a három alkotórész - a kén, higany és a só - élettani szerepéről. Támadta a tekintélyeket, szembeszállt Galenus görög orvos, filozófus, Avicenna perzsa filozófus (lásd VI. 18.) és Abu- Bakr ibn Zakarija ar-Razi arab orvos, filozófus orvosi tanaival. Természetfilozófiája szerint a nagy-világ a nagy élőlény, a makrokozmosz, a kis-világ az ember, a mikrokozmosz, s e kettő szoros összefüggésben van egymással. Véleménye szerint a legfőbb tudomány az orvostudomány, melynek három fő oszlopa a filozófia, az asztronómia és a teológia. Tanítványait is a valóság közvetlen kutatására ösztönözte. Vándorlása során sok orvostudományi munkát, számos teológiai és filozófiai értekezést írt. Csaknem 60 művét tartják számon. Összes műveit 1589-ben adták ki 10 kötetben Baselben. Misztikus tanai ellenére a modern természetszemlélet egyik előfutára volt. (Révai Nl.15k.178 o., Brockhaus NI.CD., Larousse 1994.3k.255 o., MNL.14k.513 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)