Képaláírás: Lonovics-Hollósy Kornélia

Ismertető szöveg: "A nemzeti színháztól 1862 július 29-ikén vett bucsut Erkel Bánk-bán -jában mint Melinda. Azért ebben, mert végső jelenete gyászünnep. A közönség feltűnően nagy számmal jelent meg a színházban, hogy még egyszer hallhassa a nemzet csalogányát s bucsut mondjon távozó kedvenczének. Szokatlan meghatottság volt tapasztalható a nézőtéren is, a színpadon is s általános lett a megindulás a tiszaparti jelenet után, midőn a hosszantartó tapsvihar alatt a leeresztett függöny újra felgördült s a gyászba öltözött összes színházi személyzet körében a búcsúzó művésznő újra megjelent. A mély csendet a fővárosi közönséget képviselő küldöttség élén Reményi Ede szakítá meg, egy meleg hangon tartott búcsúbeszéddel, mely után Erkel Ferencz a színházi személyzet részéről babérkoszorút nyújtott át a kitűnő művésznőnek, miközben a karzatról folytonos éljenzés és tapsvihar között tiszteletére irt, háromszínű papírra nyomatott, költemények hullottak alá, míg csak a leereszkedő függöny örökre el nem födte a közönség elől annyi nagy szerepnek a személyesítőjét." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 7. sz. február 16.)