Képaláírás: Bismarck herczeg dolgozószobájában

Ismertető szöveg: "S ez az alapvonása, ez egyúttal magyarázata Bismarck egész nyilvános pályájának, melynek csak futólagos vázolására is kötetek kellenének. Az az igazán nagy történeti korszak, mely tele volt pusztításokkal és újra alkotásokkal, mely romboló lépésekkel haladt el rendíthetetleneknek tartott birodalmak fölött, óriási sírokat nyitott föl s életre kelesztette a beléjök fektetett népeket; mely romba döntött egy egész világrendszert és hozzá kapcsolt hagyományok egész seregét s új nehézkedési központokat teremtett a földtekén; az a korszak, mely szemeink elé varázsolta a világcsodáknak egész özönét, ez a korszak a Bismarck korszaka, ő annak a legmagasabb, irányzó alakja s róla fogja nevezni az utókor." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 13. sz. márczius 30.)

A napóleoni háborúk után Németországot harminckilenc kisebb államra, városállamra, hercegségre osztották, melyeket a bécsi kongresszuson elsősorban az osztrák kancellár, Metternich sikeres diplomáciai manőverei eredményeként laza szövetség kötött csak össze. A konföderációt az 1815-ben harmincmillió lakosú Habsburg Birodalom vezette. Riválisa, Poroszország harmadannyi lakosával hátrányát a sorozás, és a három éves kötelező katonai szolgálat bevezetésével próbálta kompenzálni. Bismarck diplomájának megszerzése után előbb a berlini városi bíróság fogalmazója volt, majd rövid idő után átment az államigazgatásba (Aachen városába). Innen 1837-ben kellett távoznia, miután több hölgy társaságában több héttel túllépte kéthetes szabadságát. Később próbált visszatérni az államigazgatásba, egy potsdami hivatalban helyezkedett el, de hamarosan innen is távozott. (Forrás:wikipedia)