Képaláírás: Tengerparti táj Helgolandban

Ismertető szöveg: "Még nevezetesebb azonban Helgoland természeti szépsége, melyet a tenger folytontartó pusztításai idéznek elő. Az Éjszaki-tenger partvidéke általában nevezetes arról, hogy a partlakók itt állandó küzdelemben vannak a tengervidékkel. Nagy Károly idejében a partvidék legalább kétszer oly nagy volt, mint jelenleg. Azóta nemcsak lakatlan partok, de egész községek is sülyedtek el, s a fenmaradt szigetek, melyek némelyike felett dagály alkalmával most is elfutnak a hullámok, ennek az elsülyedt földrésznek töredékei. így pusztult el Hollandia nagyrésze s a frissek egész vidékei. Helgoland-ról is tudják, hogy 1010-ben még körülbelül négyszögmérföld területe volt, ma a sziget felső sziklás része csak á300 lépés hosszú s 650 lépés széles, az alsó homok sziget pedig 190 lépés széles s 540 lépés hosszú. 1720-ig a sziget teljes egész volt, ekkor két részre oszlott, melyek közül az egyiket már is megsemmisülés környezi. Minden vihar egy-egy darab sziklát tör le, mások a viz alá sülyednek, úgy hogy csak zátonyok lesznek, s a sziget látogatói, csolnakokban megkerülve azt, élénk változatos képeket nyernek a nagy természeti erők eme tartós munkájáról, mely kép annyival érdekesebb, mert a sziget sziklafalai többnyire szép vörös színűek." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 25. sz. junius 22.)

Helgoland sziget az Északi-tengeren, Németország egyetlen igazi nyílt tengeri szigete. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgynevezett Dünéből. Rendszeres hajójáratok közlekednek Cuxhaven, Bremerhaven és Böse felé. Vámszabad területnek minősül, így nyaranta sok turista keresi fel. A szigetek a Pinnenbergi kerülethez tartoznak, ami Schleswig-Holstein tartomány nyugati részén található. Fekvését tekintve 70 km-re délnyugatra terül el a német-dán határon fekvő Sylt szigetétől és 43 km-re nyugatra az Eiderstedt-félszigettől. Az Elba torkolatától 62 km, a Cuxhavennél lévő partok pedig csak 42 km messzeségben találhatóak. (Forrás: Wikipédia)