Képaláírás: Mária Valéria főherczegnő a gödöllői vadaskertben a szelidített őzikével (1878)

Ismertető szöveg: "A boldog gyermekkor ártatlan örömeinek és kedves játékainak ez időszakából, melyeknek színhelye Gödöllő vala, számos fényképi fölvétel készült a kis föherczegnöről. Koller tanárt, a művészi érzékű kitűnő budapesti fényképirót és festőt, minden évben kihivatták s egész csoport fényképet vétettek föl vele a bájos gyermekről, különböző ruhában, más-más játékszerek és fog-la lkozás között. Szerepel itt az angol királynőtől ajándékba kapott csodababa, a labda, a kalitba zárt madár, az édes semmit tevés, a gyermekszoba apró bútorai, a kerti padok és virágok, a gödöllői vadaskert szelíd őzikéje, a képek, sőt már a könyv is." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 31. sz. augusztus 3.)

A főhercegnő vonzódott a szépirodalomhoz, de emellett a képzőművészetek, főleg a festészet terén is tehetségesnek mutatkozott. Elsősorban a virágok és a látképek foglalkoztatták. Anyjához, Erzsébet királynéhoz hasonlóan több lírai költeményt is írt, melyek 1884-ben nyomtatásban is megjelentek. Ezt megelőzően Egy ősz délen címmel közös kötetet adtak ki édesanyjával. Emellett ránk maradt szorgalmasan vezetett naplója is, mely meghatározó képet fest kora társadalmáról, és fontos információkat tartalmaz a császárné életéről is. Jelentősek továbbá vallásos tartalmú elmélkedései. Kedvelte a színjátszást, néhány színpadi művet is írt, melyeket udvari színészek mutattak be. Maga is szerepelt több egyfelvonásos alkalmi drámában, melyeket az uralkodó családja szórakoztatására mutattak be a bécsi Hofburgban, Gödöllőn és Wartholzban. Szeretett utazni, szívesen kísérte el utazásaira édesanyját, Erzsébet királynét. Beutazta vele Magyarország, a Salzkammergut, Meránia, Németország, Franciaország és Anglia tájait. (Forrás: Wikipédia)