Képaláírás: Tokaj.

Ismertető szöveg: "Itt a hajlásnál, hol a Bodrog vize az általa alkotott mocsáros lapályon keresztül törve, a Tiszába ömlik, kétségtelenül jelentékeny szerepre emelkedhetett bármely emberi telep, mint általában minden más ily kedvező fekvésű városnál észlelhetjük. Még a tájképi szépségek is gazdagítják a hely érdekességét. A nagy vasúti hidról a Hegyalja hegyeire és szőllőire s más oldalt a bodrogközi és szabolcsi síkságokra nyílik kellemes kilátás ; a nagy Tokaj-hegy csúcsáról pedig, melyet tiszta időben a Hortobágy pusztáiról is meg lehet látni s a pőréről egy időre világhírre vergődött Tisza-Eszlár felől pedig határozottan határjelző és ismertető pont, meszsze távolra széttekinthetni. De a város élénkségét első sorban a nagy borkereskedés teremtette meg, melyhez járult régibb időben az is, hogy a Mara-marosból tutajokon szállított sónak és fának itt jelentékeny raktárai voltak s ez a körülmény magyarázza meg azt is, hogy e helyen oly nagy számmal gyűlt össze a zsidóság, mely régibb időkben hazánkban a kereskedelemnek csaknem egyedüli közvetítője volt, s hogy itt van még a magyar vidéken (Budapest s Miskolcz kivételével) az egyedüli görög keleti egyház." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. márczius 10.)

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji kistérség központja. Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt. (Forrás: Wikipédia)