Képaláírás: Spelletich Bódog

Ismertető szöveg: "1850 nyarán indult meg Londonból a kis száműzött csapat Éjszak-Amerikába. Spelletich családjával Jowa-államban, Davenport város közelében telepedett meg, a Missisippi csodás termékenységi! völgyében, mely joggal mondható az Unió Kánaánjának. Az éjszak-amerikai kormánynak a benépesítés levén czélja, a lehetőségig jutányos áron osztogatta földjeit, s így a vagyonszerzés kellő erély és kitartás mellett elég gyorsan haladt. Spelletich virágzó farmot alapított, a hol még nemrég az indiánok tanyáztak, s a maga birtoka mellett kezelte a Kossuth nővéréét, Ruttkaynéét is, egész addig, míg ez a 60- as évek elején el nem adatott. Spelletich és Kossuth között ez időben, s egész addig, míg az előbbi hazájába vissza nem tért, élénk levélcsere folyt, melyben Spelletichnek egyik művelt lelkű leánya, Paula, most Szkublics Jenöné, tette papim, atyjának tollba mondott leveleit." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 39. sz. szeptember 28.)

Jogot végzett Pesten, ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1848 nyarától Bács-Bodrog vármegye szabadkai kerületének országgyűlési képviselője. 1849 február közepétől bácskai kormánybiztos, címzetes nemzetőr, őrnagy. 1849 március 5-én gyorsan szervezett nemzetőri csapatokkal megtámadta a bécsi kezdeményezésre Szabadka feldúlására készülő szerbeket. A gyorsan mozgó alakulatokkal viszonylagos rendet tudott teremteni a Délvidéken. A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett. Rövid ideig egy lengyel grófnő rejtegette Galíciában. Innen Hamburgba, Londonba, majd 1850-ben Amerikába emigrált. Anyja időben el tudta adni a szabadkai birtokot, így Davenport mellett (Iowa) nagyobb földbirtokot vásárolt, a földbirtok értéke gyorsan emelkedett mintegy tizenötszörösére, mert hamarosan vasutat és gőzkompot kapott a város. Kihozatta Amerikába három fiát és két leányát. Távollétében halálra ítélték. (Forrás: Wikipédia)