Képaláírás: Bródy Zsigmond

Ismertető szöveg: "A lapok ez időben gyorsan alakultak, multak, de nem a publiczisták, kik folyton a felszínen voltak, s mint a nemzet aspiráczióinak kizárólagos tolmácsai, maguk után vonzották közönségüket, majd ide, majd oda. Bródyt a toll legjobb harczosaival, Kemény Zsigmonddal, Pákh Alberttel, Salamon Ferenczczel, Danielikkel, Greguss Ágosttal stb. találjuk együtt, többé-kevésbbé benső fegyvertársi viszonyban, majd itt, majd ott. Neveik együtt bukkannak fel más-más lapban, de mindig egy zászló alatt. Kevéssel a kiegyezés után a Pesti Napló-nál Kemény Zsigmond oldala mellett találjuk Bródyt, mint vezérczikkírót. Ekkori czikkei, melyeket B. Zs. jegygyei írt, népszerűségben majd csak hogy meg nem közelítették a múlt évtized híres Fk jegyű czikkeit. Publiczistai carrierjónek fénypontja erre az időre esik" (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 47. sz. november 23.)

Szorgalmával és tehetségével nagy vagyonhoz jutott és a legbőkezűbb kiadók egyike volt. Vagyona nagy részét jótékony célra fordította. Ötvenedik születésnapján mintegy százezer forintot adott sajtóügyi célokra: a Magyar Tudományos Akadémiának húszezer forintot adott publicisztikai munkák jutalmazására, a hírlapírók nyugdíjalapját húszezer forinttal növelte, szerkesztőségi, kiadóhivatali és nyomdai alkalmazottai között harmincezer forintot osztott szét jutalmul. Ehhez 1892-ben és 1893-ban újabb nagy alapítványok járultak. Felesége, Bródy Adél nevének megörökítésére 1897-ben 600 000 korona költségen gyermekkórházat létesített a fővárosban, mely a pesti hitközség kezelésében állt. Egész pályáját végigkísérte az irodalom támogatásának és a nyomor enyhítésének gondolata. (Forrás: Wikipédia)