Képaláírás: Szigligeti Ede

Ismertető szöveg: Szigligeti Ede színész, rendező, drámaíró, szakíró, színházigazgató. Eredetileg mérnöki tanulmányokat folytatott. 1834. aug. 15-én azonban a Várszínházban játszó társulat tagja lett. Velük maradt, mikor 1837-ben megnyitották a Pesti Magyar Színházat. A nyitóelőadáson Szigligeti Ede Vörösmarty Mihály előjátékában, az Árpád ébredésében az Irigység szerepét játszotta. Ettől kezdve haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Négy évtizedes munkássága nagy befolyással volt a színház életére. 1854-ig színészi feladatokat látott el - inkább csak mellékszerepeket játszott. Közben, már 1845-től egészen 1859-ig ügyelői, titkári, könyvtárosi munkakörben is dolgozott. 1854-től elsősorban rendezéssel bízták meg. Beválasztották a színház Drámabíráló Bizottságába, 1868-tól 1873-ig dramaturgi teendőket is ellátott. 1873. márc. 29-én a színház ideiglenes drámai és adminisztratív igazgatójának nevezték ki, ezt a beosztását 1875-ben véglegesítették. Az ő idejében építették újjá és bővítették ki a színház épületét. Meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel is, hogy az 1875-ben megnyíló pesti Népszínház a Nemzeti műsorának vonzó részét, a népszínművet, és vele együtt néhány vezető művészét is elvitte. Született színházi ember volt. Mint színész karakterszerepeket játszott. Rendezői munkája azért jelentős, mert magasfokú mesterségbeli tudása segítette. Jól ismerte színészeit, ügyelt a gondos szövegmondásra. Részt vett a színház szervezeti életében, tagja volt a nyugdíjintézetnek és a takarékegyletnek, ő volt a Radnótfáy-alapítvány főfelügyelője. 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának hívta meg; 1846-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1865-től a Színiakadémia tanára, 1870-től 1873-ig aligazgatója. Talán legtermékenyebb drámaírónk volt. Pályája során 114 színpadi művet írt. Népszínműveivel új műfajt teremtett. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)