Normál kép: szinhaz_0155.jpg   Méret: 770x482 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: szinhaz_0155_nagykep.jpg   Méret: 1642x1028 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Egressy Gábor temetése

Ismertető szöveg: Egressy Gábor színész, rendező, szakíró, lapszerkesztő, színészpedagógus. 1826-ban állt színésznek, bár családja református papnak szánta. 1829-1834 között Kassán és Kolozsvárott, 1835-37-ben a budai Várszínházban játszott. 1837-ben volt első bécsi tanulmányútja. 1837-1866 között megszakításokkal a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja, 1845-től rendezője is. 1843-44-ben németországi és párizsi tanulmányútra ment. 1848-49-ben szegedi kormánybiztos, majd szabadcsapat-vezér. 1849-50-ben Törökországba emigrált, ahonnan informátori szolgálatok fejében térhetett haza. 1851-1854 között a Nemzeti Színház operarendezője, játékjogát 1855-ben kapta vissza. 1863-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1865-66-ban a Színi Tanoda, a Színiakadémia elődjének színészmesterség-tanára. A magyar romantika legtudatosabb színésze volt, aki gyengébb fizikai adottságait állandó önképzéssel pótolta. A szerelmes és hősi szerepkört átengedte másoknak. A klasszikus és kortárs drámákban mint átlényegülő színész a bonyolult lélekrajzi feladatokat kereste. Repertoárja 358 szerep volt. Jelentős részt vállalt a francia romantika meghonosításában, Shakespeare műveinek és a kortárs magyar írók bemutatásában. Szakírói tevékenységet 1837-től folytatott. A színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Szakmai vitákat vívott Bajza Józseffel és Gyulai Pállal. Szerkesztette és kiadta a Magyar Színházi Lapot (1860). Lefordította Goethe Clavigoját, Shakespeare-től a Macbethet, A makrancos hölgyet, a Coriolanust, a IV. Henrik első részét, a Tévedések vígjátékát (az utóbbi hármat társfordítóként), átdolgozott több Shakespeare- és Schiller-fordítást. Irathagyatékának zömét az OSzK Kézirattára; fordításait, átdolgozásait és rendezőpéldányait az OSzK Színháztörténeti Tára őrzi. Több kisebb költő mellett Petőfi Sándor (Egressy Gáborhoz, 1844) és Arany János (Egressy Gábornak, 1850) írt hozzá verset; III. Richárdjáról Petőfi Sándor készített klasszikus értékű bírálatot (1847). (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page