Normál kép: szinhaz_0223.jpg | Méret: 770x583 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Nagy kép: szinhaz_0223_nagykep.jpg | Méret: 1378x1043 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Képaláírás: Jelenet a "Kendi Margit"-ból (Gyenes, Szacsvay, Jászai Mari) Ismertető szöveg: A Kendi Margit Bartók Lajos történeti drámája. Gyenes László drámai színész, a természetes színpadi beszéd egyik legnagyobb magyar művésze. A színitanodát, ahol Paulay Ede tanítványa volt, 1878-ban elvégezve, ösztöndíjjal Párizsba ment, majd Kolozsvárra szerződött. 1882-ben a Nemzeti Színház tagja, 1907-ben örökös tagja lett. Az ember tragédiájának 1883-i bemutatóján ő alakította Lucifert és 400-szor játszotta. 1887-ben ő volt Mephisto első magyar alakítója a Nemzeti Színházban. A klasszikus színművek intrikus szerepeiben kitűnően érvényesült ragyogó beszédtechnikája. Egyszerűen formáltak parasztfigurái. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Szacsvay Imre drámai színész, a magyar színjátszás klasszikus stílusának egyik legjelentékenyebb képviselője. A színitanoda elvégzése után, 1874-ben vidékre szerződött. Legtovább Kolozsvárott működött, ahonnan 1884-ben Paulay Ede meghívására a budapesti Nemzeti Színházhoz került, amelynek 1913- ig, nyugalomba vonulásáig tagja maradt, 1909-ben örökös tagja lett. 1924-ig a Színiakadémia tanára volt. Ösztönös, de szerepeit mélyen átélt színész. Patetikus hangvétele a naturalizmus térhódításával időszerűtlenné vált. Rövid ideig Boér Emma színésznő volt a felesége. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Jászai Mari (Krippel Mária) színésznő, a legnagyobb magyar tragika. Keserves gyermekkor után 1866-ban a Győrből Székesfehérvárra tartó Hubay Gusztáv társulata után szökött és kardalos lett. Rövid időn belül fellépett Bényei Istvánnál is, majd 1867-től 1869-ig Molnár György Budai Népszínházában játszott. Ekkor ismerkedett meg Kassai Vidorral, első férjével, akitől azonban csakhamar elvált. Még együtt szerződtek 1868-ban Kolozsvárra, ahol 1872-ig dolgozott. 1872-ben a Nemzeti Színház Laborfalvi Róza szerepkörére szerződtette. Bemutatkozásul a Bánk bán Gertrudisát játszhatta el. Nagy része volt a Paulay Ede nevével fémjelzett nemzeti színházi aranykor létrejöttében éppúgy, mint az 1892-es bécsi vendégjáték sikereiben. 1900. ápr.-tól mégis egy évadot a Vígszínháznál töltött,1901-ben azonban Beöthy László visszaszerződtette a Nemzetihez, melynek egyidejűleg örökös tagja lett. 1893-94-ben a Színiakadémián drámai gyakorlatot tanított. 1909-ben a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választották. 1919-ben elsőnek kapta meg a színészek között a Greguss-díjat. Veleszületett tehetségét állandó tanulással fejlesztette. Nyelveket tanult és fordításokat is készített. Óriási hatású művész vált belőle, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedély megszólaltatásában. Nagyvonalúsága mellett figyelmet fordított a legkisebb részletekre is. Játéka mint egy hatalmas freskó, átgondolt, előrelátó, a színpadot és a drámát érző és értő. Társadalmi drámában és komikai szerepben nem volt igazán otthon, azonban a századvég romantikus-patetikus stílusának kimagasló képviselője volt. Ő még élettel tudta megtölteni a nemesveretű szövegeket. Őszinte és egyenes lényével semmilyen női rafinéria nem fért össze. A tragédia volt az ő területe a színpadon és az életben. Kiváló versmondó; leggyakrabban Petőfi Sándor műveit adta elő. Mintegy 300 szerepet játszott el, köztük húsz Shakespeare-hősnőt. Nevéhez fűződik a Nemzeti Színház görög klasszikus sorozatának több kiemelkedő alakítása. Övé volt a Csongor és Tünde ősbemutatóján (1879) Mirigy szerepe, és ő volt Az ember tragédiája első előadásának (1883) Évája. Emlékezetes jellemeket formált Racine és Grillparzer hősnőiből. Megpróbálkozott Ibsennel is. Pályája végén ő vitte először színpadra A kőszívű ember fiai színpadi változatának özv. Baradlaynéját (1918). Játszott A tolonc (1914) és a Bánk bán (1914) c. korai m. filmekben. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) |
Kapcsolódó dokumentum: Bartók Lajos Mohács után czímű történeti drámájához : Pap Henrik rajza |