Képaláírás: Gárdonyi Géza sírja a bástyán.

Ismertető szöveg: Gárdonyi Géza (Ziegler) író, költő, az MTA tagja (l. 1910, t. 1920). Apja jómódú géplakatos volt Bécsben, de a forradalom hírére hazajött és saját költségén alapított kis fegyvergyárában fegyverkovács lett, a szabadságharc bukása után uradalmi gépész. Középiskoláit Sárospatakon és Pesten végezte, majd az egri tanítóképzőben, 1882-ben tanítói oklevelet szerzett. Tanító volt Karádon (1882), Devecserben (1883-84), Sárváron (1884), Dabronyban (1885), 1885-ben Győrben a Hazánk, a Győri Közlöny, majd a Győri Hírlap munkatársa, szerkesztette a Tanítóbarát c. folyóiratot, valamint a Garabonciás Diák c. győri élclapot. 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát házasságuk boldogtalan volt. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban is. 1889-ben a Szegedi Híradó, 1890-91-ben a Szegedi Napló, 1891 nyarától néhány hónapig az Arad és vidéke munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével Feszty Árpád történeti körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892-97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1893-ban Barna Izsó operettzenéjéhez szöveget készített (A paradicsom.) Először a később megtagadott Göre Gábor levelei tették ismertté. 1897-től Egerben élt, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. Az én falum (1898), az Egri csillagok (1901) megjelenése, A bor c. színművének hatalmas sikere a Nemzeti Színházban (1901) az ország egyik legolvasottabb írójává tette. 1900-ban s a következő években gyakran utazott Franciaországba s más nyugat-európai országokba. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja. A siker útján a kezdetben harcos ellenzéki materialista, antiklerikális Gárdonyi élete vége felé nemegyszer misztikus pszichologizálás felé fordult, ábrázolásmódjába zavaró, hamis romantika vegyült, történelemszemléletét Schopenhauer pesszimista filozófiája befolyásolta. Korai művei azonban a m. irodalom számottevő értékei. Az egri várban temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)