Normál kép: 181_280_pix_Oldal_08_Kep_0002.jpg   Méret: 770x909 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 181_280_pix_Oldal_08_Kep_0002_nagykep.jpg   Méret: 978x1154 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Feszty Árpád falfestménye a törvénykezési palota esküdtszéki termében
Kálmán király eltiltja a boszorkány-égetést.

Ismertető szöveg: Az új törvénykezési palota esküdtszéki termét már úgy tervezték, hogy fali képek is díszítsék, s a nemes egyszerűséget, a terem méreteinek harmóniáját, komolyságát, a szemléltető művészet ide illő ábrázolással emelje, s a hely jelentősége szerint hangulattal, képzelettel töltse el azt, ki ide belép.
A fali képek elkészítésével Feszty Árpádot, a fiatalabb festői nemzedék e gyorsan kiemelkedett jeles tagját bízták meg, ki az operaház csemege-termébe, a nemzeti színház emeleti csarnokába, a vörös-kereszt-egylet kórházának termébe, a VI-VII. kerületi kör táncztermébe is festett freskókat.
A második kép is középkori jelenet: a boszorkányégetés és Kálmán király. A háttérben a magas máglya, melyhez létra van támasztva, s egy vörös csuklyás barát ott várja a megkötözött boszorkányt, kit egy másik barát készül a máglyára fölkisérni. Kezében már a lobogó fáklya is, melylyel a máglyát felgyújtsa. De épen megjelen Kálmán király és szigorú, tiltó mozdulattal megállítja a szomorú menetet. A boszorkány térdre omolva esdi a kegyelmet. A kép mellékalakjai: barátok és népies környezet, mely az égetésre gyűlt össze. A király mögött kísérete, (a kiséret egyik tagján, Dékány Mihály miniszteri osztálytanácsos alföldi magyar tipusu arczvonásait ismerjük föl), mellette apród áll, az ország czimerpajzsával. E jelenetbe a festő mély tartalmat tudott önteni, egy sötét kor fanatizmusának kifejezését Ez a vad hév ott tükröződik vissza a fiatal szerzetes arczán. (Ehez a művész Justh Zsigmond író arczát használta fel.) Daczosan néz a királyra, mint a ki zsákmányt ragadott el tőle. A boszorkány sem a hagyományos felfogás szerinti vén banya, hanem fiatal lány. A bűbájosság, a boszorkányság vádja, üreget, ifjat egyaránt sújthatott, s volt rá eset, hogy fiatal lány csak azért került boszorkányság vádja alá, mert téli időben szobájában szépen virítottak a virágok. A szerzetes ifjúsága szinten arra vall, hogy a gyűlölet és fanatizmus már az ifjú szivekben is tombolt. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. márczius 29. )


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page