Képaláírás: Elektra és Orestes, ó-kori szobormű Menelaos görög szobrásztól.

Ismertető szöveg: A szobrot a világ egyik leghíresebb gyűjteményében, a római Ludocisi-villában őrzik. (Ott van egyik édes testvére, a fenséges Juno Ludovisi is.) Az Elektra és Orestes szobor görög véső müve, a görög költői felfogásnak görög márványban való kifejezése. Magunk előtt látjuk Orestest, a mint megismeri nénjét, Elektrát. Ugyanaz a jelenet, melyet Sophoklesnél is megtalálunk, csakhogy itt egy szobrász-költő mondja el a testvérek viszontlátását. Mindakettön, Orestesen is, Elektrán is öröm és meghatottság látszik. Orestes jóval fiatalabb Elektránál, szeme kissé kiduzzadt a sírástól: most is könnyekkel telt. Egész lényében még bizonyos feszültség van, gyermekifju létére alig mer még Elektrával bizalmasnak lenni. Mesteri módon van jellemezve Elektra. Haja a gyász jeléiül rövidre van nyírva. Mélyen meg van hatva, de mégis szelídség és nyugalom ömlik el egész alakján. Szemében kevesebb a köny, mint az Orestesében, de még több szeretet és lágyság sugárzik egész arczából. Apján való gyász és a viszontlátás öröme, keserű emlékek és enyhe érzelem olvad egybe lelkében. Mintha egész halkan zokogva oda fordulna öcscséhez: "Te vagy ? Igazán te!"
Az Elektra és Orestes szobor azon kevés ó-kori szobrok közül való, melyekre rá van jegyezve a szobrász neve. Szerzője Menelaos, egy görög szobrász, ki Augustus császár idejében élt. Ugyanazon szobrász-iskolához tartozik, a melyből való a fentebb említett nápolyi Elektra-szobor készítője.
A szobor emberfölötti nagyságú (2 méter magas). Ugy látszik részben festve volt: a hajzaton még láthatók a régi aranyozás nyomai. A ruhák kezelése, a redőzet rendkívül mesteri, sőt már kissé mesterkélt is. Orestesnek jobb és Elektrának bal alsó karja modern kiegészítés. Orestes testét Canova simította és csiszolta ki oly elegáns simára, mint azt ma látjuk.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. május 10.)