Képaláírás: A nemzeti tornaegylet nagy tornacsarnoka.

Ismertető szöveg: A Szentkirályi-utczában álló díszes épület, melyből, mint az anyakasból a méhrajok, legtöbb tornaegyleteink a a torna-tanítók tekintélyes raja kiszármaztak, csak 1870-ben nyílhatott meg. 118 ezer forintba került, melyhez az állam 20, a főváros 10 ezer forinttal járult. Maga a tornacsarnok 550 négyszög méter területű, a vívó terem pedig száz 40 négyszög méterre terjed, s meg vannak minden szükséges mellékhelyiségei és kitűnő fölszerelése. Ma tanítók és felnőttek 1725-en tornáznak itten, hetenkint 75 leczkén, hat férfi és egy nő tornatanitó alatt. Ezenkívül heti két órában a tornatanító-jelöltek és felnőtt egyesületi tagok vívnak. A tornatanítási tanfolyamban a tananyag a testgyakorlatokon kívül a torna történetét, rendszerét, módszerét s a torna-tanításra készülés gyakorlati oldalát öleli föl, úgy szintén a szakmába vágó boncztani s egy év óta a vívást s az önkénytes sebesült vivők tudnivalóit. A tornász ás elterjedéséről tájékoztat, ha fölemlítjük, hogy Magyarország 177 iskolájában ez idő szerint 40,233 növendék tornázik 110 iskolának van téli és nyári, 46-nak csak nyári, 20-nak pedig csak téli tornahelyisége.
(Forrás: vasárnapi Ujság, 1891. május 24.)