Képaláírás: A temesvári kiállítás.
Az osztrák-magyar államvasút pavillonja
Torontálmegye pavillonja
Iparcsarnok
Erdészeti pavillon
A kiállítás főkapuja
Ismertető szöveg: A bejáratnál kellemesen lep meg bennünket, hogy nagy terület van föntartva az igazgatósági épület és az iparcsarnok között a sétáló és pihenő közönségnek. Ez a modern kiállítási irányzat, mely a látogatóknak nemcsak a tanulmányozásra ad módot, hanem a pihenésre, kellemes szórakozásra is. És hogy ezt mind könnyű szerrel el lehet érni, csak névszerint kell fölemlíteni azokat az épületeket, melyek a most említett nagy pihenő- és sétatér (vulgo: korzó) körül vannak és pedig: a zene-pavillon, czukrászat, kávéház, vendéglő- és sörház, a phonograph pavillonja, a szeszesitalok kostoló-fülkéi és Törley József pezsgö-pavillonja.
A 82,000 négyszögmétert elfoglaló területen a fedett tér 20,000 négyszögmétert foglal el s ennek több mintegy negyed részét képviseli az iparcsarnok, melynek központi kupolája 31 méter magas. A rotundában tömött sorokban látjuk a szebbnél szebb tárgyakat, köröskörül pedig tágas és kitűnően beosztott, ügyesen kihasznált termek foglalják magukban a kiállítás legfontosabb csoportjait, u. m. Temesvár város, az ipari tanműhelyek, a Vaskapu, a selyemtenyésztés, a dohánygyártás, a méhészeti, mezőgazdasági, bútoripari- s női- és házi ipari csoportokat.
Külsőleg is impozáns látványt nyújt, főleg, ha a villamos világításnál tündéri fényben úszó főhomlokzatot tekintjük nem lép föl nagy praetenziókkal és egyszerűségében mégis eléggé méltóságos, hatása kellemes és vonzó. A többi épületek közül még a fém- és vasipari pavillon s az osztrák-magyar államvasút pavillonja említendők, mint a melyek külsőleg szintén eléggé mutatósak. A többi barakk- és fészerszerű gépcsarnoktól eltekintve, a pavillonok kellemes változatban vannak a kiállítás területén elszórva. Két egymáshoz hasonló pavillon nem akad, mindegyik másik stilt képvisel csak egyben hasonlóak: könnyed, villaszerű csecsebecsék, melyek magukban is díszítik a kiállítást. Ilyenek a czukor-pavillon, a torontáli pavillon, az erdészeti csarnok, Vinga, Fehértemplom és Bogsán városok külön pavillonjai.
A terület többi részét még más épületek töltik ki, s a szabadban is számos fa-, kő- és czement-ipari tárgy van fölállítva. Különös dicséretet érdemel azonban a területnek párzsit- és virágkertészeti berendezése, mely az ottani hires Mühlé-ben igazi mesterére talált.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. augusztus 2.)
|