Képaláírás: Bátori Schulcz Bódog 1848/49-iki honvéd ezredes.

Ismertető szöveg: Schulcz Bódog, kit katonái utóbb a véresen kiérdemelt Bátori előnévvel tiszteltek meg, Barsmegyében, Körmöczbányán 1804 jan. 14-én született, oly családból, melynek korábbi tagjai többnyire katonák voltak. Édes atyja, Schulcz Antal, szintén mérnökkari őrnagy volt az osztrák hadseregben, anyja Benkó Jozefa. Benkó Gáspár őrnagy leánya. A szülők eleinte a hivatalnoki pályára szánták de a fiúnak ifjúkori hajlamai győztek, és a katonavérből származott Schulcz Bódog 1824-ben, tehát alig busz eves korában, katona lön. Mint hadapród lépett a 33. sz. ezredbe, melynek tulajdonosa a franczia háborúkban hiressé lett b. Bakonyi Imre volt, kit Napóleon, mint a régi hun harczosok jellemzetes alakját a pozsonyi békekötés után tábornokainak Schönbrunnban bemutatott.
1839-ben Bergamóban az ezred gránátos zászlóaljában Damjanich Jánossal és Labner Györgygyei, kik akkoriban már főhadnagyok voltak, szoros baráti viszonyban élt.
1841-ben Budára rendeltetett, mint ezrede póttartalékának parancsnoka három évvel utóbb Dalmácziába, Pago szigetére, az ottani sóaknák őrizetére küldetett, 1845-ben pedig Déván hadfogadó parancsnok lön. Schulczot, ki az osztrák hadseregből mint főhadnagy lépett ki, a magyar kormány azonnal századossá léptette elő a 17-ik honvéd zászlóaljban, mely 1848 okt. 1-én Komáromba rendeltetett. Két héttel utóbb már Kassánál és Szikszónál harczolt Scblick ellen, s habár a magyar csapatok ott vereséget szenvedtek, Schulcz embereivel, mint a visszavonuló sereg utóvéde, vitézül helyt állott. Január 4-én Schulcz, ki ekkor már őrnagy volt, Kassánál Mészáros Lázár honvédelmi miniszter és főparancsnok nyüatkozata szerint a szerencsétlen csata végzetessé válható következményeit ritka erélyével és vakmerő bátorságával elhárította. Mészáros Schulcz Bódogot még azon nyomban a csatatéren dandárparancsnokká nevezte ki.
A fiatal dandárparancsnok Bodrog-Keresztúrnál s Erdőbényénél vitézül harczolt és ekkor történt, hogy a sereg, a bodrog-keresztúri véres ütközetben tanúsított hősi magaviselete emlékéül, Bátori melléknévvel tisztelte meg vezérét.
Bátori Schulcz Bódog kora előrehaladtával súlyos betegségbe esett, és a bátrak bátrát végre 1885 márczius 8-án elragadta a halál, Garam-Kövesden.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. augusztus 9.)