Képaláírás: Henrik főherczeg és neje, Waideck bárónő

Ismertető szöveg: Hoffmann Leopoldina 1842 november 29-én született Kremsben, Alsó-Ausztriában, hol atyja cs. kir. törvényszéki levéltárnok volt. Színésznői nevelését a bécsi operaiskolában nyerte. Henrik főherczegre a kevés hangú, de bájoló modorú, s szép művésznő ellenállhatatlan vonzó erőt gyakorolt. Viszonyuk az 1866-iki olasz háború kitöréséig inkább csak barátságos jellegű volt. A mozgósításnál a főherczeget, mint hadosztályparancsnokot osztották be a IX. hadtesthez. Búcsúzásakor biztosította a művésznőt változatlan szerelméről s a legünnepélyesebb formában jelentette ki előtte, hogy a háború után nejévé fogja tenni.
A hadjárat után a föherczeg ismét Gráczba tért vissza, de akkor már az udvarnál is nyüt titok volt a színésznővel való szerelmi viszonya s azért csakhamar áttették Brünnbe, mint hadosztályparancsnokot. A föherczeg, a ki már régen tisztában volt azzal az elhatározásával, hogy Leopoldinát nejévé teszi, Hütteldorfba küldte öt, ott lakó nővéréhez, hogy várjon ott reá, mert mint egyszerű polgárleányt akarja őt a szülei házat pótló otthonából oltár elé vezetni. Leopoldina két évig várakozott. 1868-ban levelet kapott jegyesétől, hogy készüljön az útra Bozen felé, és szorgalmasan varrja a mennyasszonyi ruháját, mely egyszerű fehér mousselin ruha legyen. Február 2-ikán Leopoldina útra kelt nővérével együtt. Február 3-ikán ért a két nővér Bozenbe s másnap Leopoldina a föherczeg felesége lett. Az esküvő a föherczeg házi kápolnájában ment végbe.
A korona haragja sújtoló erővel zuhant le az új házaspárra. A főherczeget tiszti rangjáról való lemondásra kényszerítették, nevét kitörölték a marosvásárhelyi 62-ik gyalogezred lajstromából, melynek addig tulajdonosa volt, megszüntették főherczegi (40.000 frtnyi) évi appanagé-át, mindkettöjöket pedig száműzték a monarkhia területéről.
Kegyvesztett állapotuk egész 1874-ig tartott. Ekkor kapott a föherczeg ő felsége kabinet-irodájából egy levelet, hogy jelentkezzék az uralkodónál kihallgatásra. A kegyvesztett föherczeg visszanyerte altábornagyi rangját, az 51-ik gyalogezred tulajdonosává neveztetett ki (a marosvásárhelyi 62-ik gyalogezred időközben más tulajdonost kapott) és főherczegi jövedelmeit ismét folyóvá tették. De a föherczeg többé nem vállalt tényleges szolgálatot, hanem Bozenbe költözött és ezentúl csak családjának szentelte életét. Neje előbb osztrák nemesi rangot kapott, 1878-ban pedig "Waideck bárónő" czímet nyert, mely név az 1872-ben született leányára, Mária Raineriára is átszármazott.
A sajátságos véletlen úgy akarta, hogy Waideck bárónő épen születése napján, november 29-én haljon meg negyvenkilencz éves korában. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. deczember 6.)