Képaláírás: Az elhagyott.
Pataky László rajza.

Ismertető szöveg: Csárdabeli jelenetet mutat, az ivó asztala mellett egy búsuló legényt, kinek pásztor voltát elárulja az asztal végéhez támasztott kampós végű hosszú botja s a székéről alácsüggő karikás ostor. Szűre hanyagul van a vállára vetve, egyik keze a szék karján lankadtan függ alá, mig a másik az asztalra támasztva, gondtól, bútól terhes fejét tartja. Nyilván a szeretője hagyta el.
Szemközt vele egy jó képű öreg ember ül s tele pohárral kínálja. Csupa jó indulat az öreg, meglátszik a képén, hogy örömest vigasztalná meg a legényt, ha lehetne. Mintha csak mondaná : "Más is járt már így, nemcsak magad, és még se halt bele. Nézz meg engem, mily tisztes sort értem, pedig hajh! ... Ej no, gombház, ha leszakad lesz más !
A három tagból álló banda is megcselekedne a magáét a legény vigasztalására. A kontrásnak im még a húrja is beleszakadt a nagy buzgalomba, annak a rendbeszedésével bajmolódik. De a kis kölyök-klarinétos maga is elbámészkodott a nagy bánatnak láttára s egész elfeledi, hogy sivalkodtatni kellene a kezéhez ragadt szerszámot. Csak a prímás, maga is egy fiatal czigány-legény, húzza keservesen.
A nyitott ajtóban, melyből ide látszik a puszta egy darabja, vén anyóka szundít. Nem sokat érdekli a dolog, megszokta ő már ezeket a minduntalan ismétlődő bánkodásokat látni. Még egynek se szakadt a szive bele.
A kép, melyet egy kotló egészít ki a csibéivel, azok közül a sikerült magyar genreképek közül való, a melyekben a most Parisban lakó Pataky már eddig is sok figyelemre méltót alkotott.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. deczember 27.)