Normál kép: 085_184_pix_Oldal_02_Kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 085_184_pix_Oldal_02_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A Panama-pör tárgyalása: Lesseps Károly a törvényszék előtt.

Ismertető szöveg: 1888 decemberében anyagilag megingott az első Panama-társaság, amely a Panama-csatorna építését koordinálta és finanszírozta. A társaság pénzügyi nehézségei miatt a részvényesek összesen 1500 millió frankot vesztettek, és az ügy alaposabb vizsgálatát kellett kezdeményezni: visszaélések sorozatára derült fényt.
A szervezet 1876-ban, a Szuezi-csatorna sikeres megépítését követően, "La Société internationale du Canal interocéanique" - Óceánközi csatorna-társaság néven kezdte meg működését. A Szuezi-csatornát építő Ferdinand de Lessepsnek adták a Panama-csatorna kivitelezési megbízását. Lesseps alábecsülte az építési költségeket, mert nem vette figyelembe a Panama-szoros jellegzetességeit a tervek elkészítésénél. Az építés 1880. január 1-jén kezdődött, mederépítési munkálatok pedig 1882. január 22-én vették kezdetüket. A 800 millió frank, amelyet Lesseps előirányzott, legfeljebb a munkálatok felére lett volna elegendő. A munkálatok 40%-os készültségi állapotban voltak 1888-ra, amikor világossá vált, hogy a pénz nem lesz elég.
A társaság 1890-es csődje után az anyagi elszámolás során kiderült, hogy bár a társaság 1300 millió frankot adott ki, ebből az összegből a csatornaépítésre alig fordítottak 400 milliót.
A parlamentben Jules Delahaye 1892 októberében képviselőket vádolt meg és az ügyben vizsgálóbizottság felállítását indítványozta. A kezdeti közöny után a francia képviselőházban a nacionalisták (Boulanger volt hívei) azzal vádoltak 510 republikánus képviselőt (köztük hat exminisztert), hogy 2-3 millió frankot vettek fel a társaságtól. 1892. november 19-én a közvélemény nyomására vád alá helyezték a Panama-társaság vezetőit: Ferdinand de Lessepset és fiát Charles-t, Fontane Mariust, Cottu bárót, Reinach bárót és Eiffelt. Óriási megdöbbenést keltett, hogy Reinach bárót holtan találták. Mivel ő volt az egyik kulcsfigurája az ügynek, a másik fő vádlott, Herz pedig megszökött, a báró halálával kapcsolatban felmerült az idegenkezűség, s ez az ügy feltárását is hátráltatta.
1893 február 9-én a bíróság a két Lessepset, Fontane-t, Cottut és Eiffelt fogházbüntetésre ítélte, március 11-én a megvesztegetési perben pedig Charles de Lessepset további 1 év, a volt közmunkaügyi minisztert, Baihau-t, aki bevallotta, hogy 750000 frankot kapott, pedig 5 év börtönre ítélték.
Mivel a politikai botrány megrengette a köztársaság tekintélyét, végül Carnot elnök beszüntette a további nyomozásokat. Egy-két nevesebb politikusnak azonban egy időre vissza kellett vonulnia a közélettől (F'loquet, Rouivier, Freycinet).
(Forrás: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kozossegi_informaciok_tara/kalendarium/?article_hid=19277)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page