Képaláírás: Az első hadtest' rohama Budavár fehérvári kapujára, s a mellette levő résre - 1849 évi május 21dik napján reggeli 4-6 óra között

Ismertető szöveg: A kép rajzolója Apáti Than Mór, ma is élő jeles festőművészünk.
A kép, mint aláírása is mutatja, a nyugoti, vagyis Krisztina-városi oldalról ábrázolja a várat és az ostromlás jeleneteit. A kép közepét elfoglaló "rondella" (körönd) mellett 4 létra volt a falakhoz támasztva, azokon nyomult föl az ostromlók egy része, kiket a védők gyilkos puskatüzén kivül még négy ágyú is fenyegetett, melyek a rondella párkányán zsáktorlaszszal voltak körülbástyázva. A rondella melletti jobboldali résre 26-dik zászlóaljbeli honvédek és a Dom Miguel ezredbeli honvéd gyalogosok rohantak, együvé vegyülve Inkey Kázmér vezérlete alatt, kit a kép jobboldali részén a füstfelhőből fölemelt karddal kimagasló s az utána rohanókat buzdító alak ábrázol. Az alak fölött látszó legmagasabb épület a Teleki-féle ház. A kép baloldalán a második létra alatt a Fehérvárikapu, attól jobbra pedig az a kazamáta-ablak látszik, mely mögött ugyancsak Czuczor Gergely költőnk volt hadi foglyul elzárva. A rondella párkányán az osztrákok már futásnak eredtek, látván, hogy az ostromlók meggátolhatlanul benyomulnak a közeli réseken, sőt már a diadalmas nemzeti lobogó is ott leng a hirtelenében elfoglalt ágyúk fölött. A Fehérvári-kapu alatti csoport külső szélén egy tiszt látható, a ki maga is puskát ragadt kezébe, hogy a védőkre tüzeljen. Ettől jobbra a 26-dik zászlóalj zöme, az alatt pedig a megsebesült Szőke Vincze alakja tűnik szemünkbe, a mint két bajtársa puskára emelve a tűzből kifelé viszi. E csoporttól jobbra egy kedélyes tiszt szivarozva vezényli csapatát. Oly könnyedén fogta föl a helyzetet, hogy rágyújtani is kedve volt. Az össze-vissza tört kerítéstől jobbra három dobos pörgeti a riadót, míg körülöttük rohanó csapatok tartanak a várfal felé, hogy ők is benyomuljanak. Itt-ott egy-egy elesett honvéd, vagy Dom Miguel harczos teteme hever, talán még hörögve, de vissza nem riasztva az élő bajtársakat, hogy a nagy czélért ők is föláldozzák életöket.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. június 25.)