Képaláírás: Révai Miklós emlékoszlopa Nagy-Szent-Miklóson

Ismertető szöveg: Az ünnep istentisztelettel kezdődött, s utána a Délmagyarországi Tanitó Egyesület és a Torontál-megyei Közművelődési-Egyesület díszgyűlése következett. A gyűlés tárgya Kiss Sándor kegyesrendi tanár emlékbeszéde volt.
A gyűlés utáa az emlék leleplezése következett. A díszes oszlop a Szegedi- és Deák-Ferencz-utcza sarkán áll, a hol nagy sokaság várt már az ünneplők felvonulására. Itt, a lepel lehullása után, Pintér Kálmán kegyesrendi tanár alkalmi ódát szavalt.
Az oszlop Deák-utczára néző alapzatán ez a felírás olvasható: "Fölállította a torontálmegyei magyar közművelődési egyesület és a délmagyarországi tánitó-egyesület nemeslelkű adakozók hozzájárulásával" A Szegedi-utcza felőli oldalon pedig: " Ünnepélyesen leleplezte a délmagyarországi tanítóegyesület XXVII-ik nagygyűlése alkalmával! 1893. évi augusztus hónap 25-én." A főhomlokzat felirata pedig ez: "A történeti nyelvészet atyja, Révai Miklós, a nagy, született 1750-ik évi február hó 24-én i Nagy- Szent-Miklóson, Torontálmegyében, meghalt i807. évi ápnlishó i-én Pesten." Az oszlop-test két másik oldala szintén el van látva vesétekkel. Az egyiken Révai saját szavai: "Ha valaha a megújult haza tisztelni fogja nyelve fentartásáért eleget szén védett mártírjait, már előre vigasztalódom benne, hogy engem azoknak számába helyez."
A túlsó oldalon pedig ez a vers van bevésve:
"Kit nem segíte élni nemzeted,
S ki érte őt nyelvében élteted,
Magad szebb jövődre sírodból keléi:
Neved szivünkben mindörökre él!
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. szeptember 3.)

Révai Mátyás Miklós János (Német-Nagy-Szent-Miklós, 1750. február 24. - Pest, 1807. április 1.) nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte. Új nyelvészeti szakszavakat is alkotott, így például a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat.
(Forrás: Wikipédia)