Képaláírás: Kőszeg - Bellosics Mátyás rajza
Kőszeg város nyugatról.
A városháza és a plébánia-templom.
A Malom-patak és a Kálvária-hegy.
A vár külső kapuja.

Ismertető szöveg: Az ország Dunántúli részének egyik legszebb megyéjében, Vasmegyében fekszik Kőszeg, ezelőtt valódi, ma azonban csak névleges, szabad királyi város, mely a törvényhatóságok rendezése alkalmával lakosságának csekélyebb száma miatt önálló törvényhatóság lenni megszűnt s a vármegye hatósága alá osztatott be, czimét azonban megtartotta.
Kőszeg Vasmegyének Sopronmegyével tőszomszédos részében, a Gyöngyös patak völgyében terül el, és pedig ott, hol a Léka felől jövő Gyöngyös vize az erdős hegyek és magaslatok által megszűkített völgyből kilépve, eléri a a Kálvária-, a Szabó-, a Pogány-hegy és egyéb emelkedések alját.
A tér baloldalán ott áll az érdekes külsejű városház, mely még a XV-dik századból való s keletkezése korát némely részeiben még ma is elárulja, homlokzatát az ország és a város czímere mellett Jurisics czímere díszíti de e háznak nem az építési módja, nem annyira régisége az, a mi érdekessé és becsessé teszi, mint inkább a benne őrzött régi levéltár, mely hazánk történetére nézve rendkívül érdekes és becses okiratokat tartalmaz.
A Városház-tér felső végén áll az úgynevezett német templom, a városnak legrégibb temploma, a Szent-Jakab egyház, összeépítve a benczések házával. A tér közepén egymagában áll a plébániatemplom, Szent Imre egyháza, vagyis a magyar templom, melyet 1615-ben a protestánsok építettek, de a mely tőlük 1671-ben elvétetett. Építészetileg semmi nevezetesség nincs rajta azonban érdekes, hogy a régi reformátorok képmásai még most is megvannak a falain.
A Várkerületről vezet a Gyöngyös folyóra merőlegesen az Intézet-utcza ennek végén érjük az úgynevezett Malom-patakot, mely a Gyöngyösből kiágaztatva s abba alább ismét bevezetve, szigetet alkot. A Malom-patakon és a Gyöngyösön átmenve a katonai intézet kertjét érjük, hol most az uralkodók fognak tartózkodni.

(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. szeptember 17.)