Képaláírás: Léka - Dörre Tivadarnak a "Vasárnapi Ujság" részére készített rajza
Léka nyugatról. Pál kútja
Gót terem a várromban. A lékai várrom a Pál kútjától tekintve.

Ismertető szöveg: Az írott-kőtől éjszakra esik Léka vára, 1671 óta az Esterházy herczegi család tulajdona, hol már százados erdők állanak őrt a hegyek oldalán s virít a cyclamen, az alpesi virány hirdetője. A vár Sopron- és Vasmegye határán áll áll, s régebben Sopronmegyéhez tartozott, néhány évvel ez előtt azonban Vasmegyébe kebelezték be, melyhez Léka községe már eredettől fogva tartozott. Egy része ma is lakható állapotban van s érdekes múzeumot foglal magában a romokban heverő része azonban szintén oly gondozott, s udvarának falait oly festőileg futja be a borostyán, hogy inkább parkhoz hasonlít, mint várudvarhoz. Magának a várnak fekvése, egy keskeny, erdős hegy ormán, melyet három oldal felől körülfoly a Gyöngyös vize, ritka szép, s a sűrű erdő alatt elterülő üde zöld rét, melynek szélén a Pál kútjának kitűnő vize fakad egyike a legkiesebb pontoknak Kőszeg kedves vidékén.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. szeptember 17.)

Léka (németül Lockenhaus, horvátul Livka) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Kőszegtől 13 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység lábánál fekszik a B55 és a Rohonc felől érkező B56 főút találkozásánál, a Gyöngyös patak völgyében.
Léka várát valószínűleg a 13. század elején építették. A Kőszegiek, majd a Kanizsaiak is laktak benne, ezért fokozatosan bővítették és lakhatóbbá tették. A vár kútját Nádasdy Tamás ásatta, ő alakíttatta ki a földalatti börtönt és megújíttatta a lakóhelyiségeket, valamint a konyhát is. Nádasdy Ferenc 1669-ben elővárat építtetett hozzá, de ő maga már nem a várban lakott. A várban ekkor már csak a szolgálónépek és az uradalmi tisztviselők éltek. A fellegvár gyakorlatilag raktárépületként szolgált, ahol többek között lőport tároltak. A lovagterem készletraktárként működött. A várkápolnában a 13. századból származó freskótöredékek maradtak fenn. A kápolna alatt a Nádasdyak családi sírboltot alakítottak ki, de később mégis a plébániatemplom sírboltjába temetkeztek. A vár az 1906-os és 1956-os helyreállításoknak köszönhetően ma is teljes épségben áll, de berendezése 1945-ben nagyrészt megsemmisült. 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg, aki a fellegvárban gyógyintézetet, az elővárban pedig panziót alakított ki. 1980-óta a Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány vagyonából az épületeket fokozatosan renoválták, történeti múzeumot, koncerttermet alakítottak ki. Restaurálták a gótikus várkápolnát és a lovagtermet. Vendéglőt, vendégszobákat, szállodát létesítettek benne. A várban természetrajzi múzeum is működik, melyet Huszty Ödön ornitológus hercegi magántitkár alapított.
(Forrás: Wikipédia)