Képaláírás: Margitay Tihamér műterme.

Ismertető szöveg: Leszállva a gyorsan haladó villamos kocsiról, a Baross-utcza egyik díszes háza előtt, fölhaladunk az első emeletre, hol egy réztáblán e nevet olvassuk: Margitay Tihamér.
Sötét előszobába lépünk, hol vázlatok s díszes keretben nagy alakú fényképek függnek a falakon. Megnyílik a műterem ajtaja, belépünk s a szeretetreméltó művész a világfi lekötelező modorával fogad.
Két nagy ablak széles tábláin át jön a világosság, alant üvegfestmények zárják el, mérsékelve a központosítva a művész czéljának megfelelőleg. Tágas, kényelmes fülke az egyik ablak előtt, kis kerevettel, japáni munkájú asztalkával, apró székecskékkel s hatalmas tigrisbőrrel letakarva a padló. A fülke egyik sarkában színes szobor arabs férfit ábrázol, falain a művész festvényeinek nagyobb alakú fényképei. Az ablak előtt szeszélyes díszítésű érczlámpa függ, értékes japáni munka.
Az olasz renaissance mestereinek érczmunkái, pajzsok, tőrök, szablyák s apróbb domborművek arab, török és bosnyák lőfegyverek karcsú hajlású pálmaágak s a művész finom színhatású vázlatai.
Itt egy hatalmas szekrény a késő renaissance idejéből, mesterileg faragott gazdag díszítéssel, magában rejtve a művész számos rajzát s tanulmányait. E szekrény mellett egy másik, mór izlésű látható, megrakva apró csecsebecsékkel melyeket élelmes sáfárok hoznak eladni a messze keletről.
S íme azt véljük, a dogé palota valamely fülkéjébe tévedtünk. Hatalmas velenczei szék remekül faragva, gazdag gobelin áthuzattal. A művész a modellt zsámolyra helyezte s avult, de finom színű bokhara szőnyeget terített alá.
A túlsó fal mellett, nagy értékű templomi szék, sötét színével valamelyik kiváló mester faraghatta a tizenhatodik században. Elébe pettyes jaguár bőr van terítve.
A műterem hátsó részében, színgazdag perzsa szőnyegek vannak egy kerevet fölé csinosan rendezve. Sisak tartja össze e szőnyegeket s pár régi alabárd szabályozza redővetésüket.
A műterem mélyében, a leghátsó falon két nagy gobelin-kép, finom összhangzatos színeivel, érdekes rajzával kelti föl érdeklődésünket. Egy ó-német szekrényen hatalmas kitömött páva áll, gazdag tollazata csillog, fénylik, szórja színeit az oldalablak fényétől világítva. Néhány olajfestmény látható a jobboldali falon, a művész itjúkori történelmi kompozicziói.
Egy kicsinyke, finom faragású szekrényen majolika és sevresiporczellán vázák ízléses gyűjteménye köti le figyelmünket.
A művész fogadótermében egy remek kivitelű indus garnitúra rózsafából faragva, utánozhatlan sötét színével, szeszélyes, gazdag mintázatú rajzával: valóban nagy ritkaság. Említsük-e a gyönyörű velenczei tükröt, s a modern franczia bronzöntés egyik nagyértékü darabját: "a hajótöröttet?" Díszes nyugágy gazdag szövetű indiai szövetekkel, baldachinszerűen ékítve előtte hatalmas medvebőr, kerek asztalka a művészet jeleseinek arczképeivel s egy gyönyörű inga óra, a század elejének filigrán stílusában, nevezetesebb darabjai e teremnek.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. deczember 3.)