Ismertető szöveg: 1991. EÖTVÖS TORZIÓS INGÁJA
Ofszetny.: 11 : 11 1/4 F. fog.
T.: Dudás László
Á 1991. jan. 31.-1993. dec. 31.
P 1 701 300 fog. 2 800
4076 4124 12 Ft Eötvös Loránd (1848-1919) 100.- 30.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Eötvös Loránd magyar fizikus. Báró Eötvös József író, politikus fia. Előbb Königsbergben, majd Heidelbergben Robert Wilhelm Bunsen német kémikus, Herman Ludwig Helmholtz német fizikus és Gustav Robert Kirchhoff német fizikus mellett tanult. Itt szerezte meg doktori címét 1870-ben. A pesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára 1872-től és a kísérleti fizikai tanszék vezetője volt 1878-1919-ig, ahol berendezte a kísérleti fizikai intézetet. Létrehozta a Mathematikai és Physikai Társulatot 1891-ben. Kutató munkája mellett 1891-92-ben az egyetem rektora, majd 1894-95-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt. 1895-ben édesapja emlékének ajánlva megalapította az egyetemi ifjúság legjobbjainak mélyebb képzése céljával az Eötvös Kollégiumot, melynek első kurátori feladatait is vállalta. 1896-ban a budapesti középiskolai tanárképző intézetet igazgatta. Mind eközben már az 1870-es évek elejétől a kapillaritás, majd a gravitáció jelenségeivel foglalkozott két évtizeden át. 1886-ban elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekula-súly közötti összefüggést. Ez az Eötvös-törvény. Rendkívül fontos méréseket végzett a gravitációs térerősség, a nehézségi erőtér hely szerinti változásainak feltárására. Eötvös-inga néven ismert széles körben használatos, geodéziai és geofizikai célokra, kutatásokra is alkalmas mérőműszert szerkesztett, melyet 1890. január 20-án mutatott be. Kétszázmilliomodrész relatív pontossággal bebizonyította, hogy a testek súlyos és tehetetlen tömege az anyagok minőségétől független állandó. Vizsgálatait a földmágnességre is kiterjesztette, megszerkesztve méréseihez a mágneses transzlatométert. Kimutatta, hogy a Földön a Kelet felé mozgó testek súlya csökken. Ez az Eötvös-jelenség. Összegyűjtött munkái 1953-ban jelentek meg. A nemzetközi tudományos közvélemény a fizika nagy fejedelmének, a klasszikus fizika mesterének tekinti. (Larousse 1991.1k.737 o., Révai Nl.6k.532 o., MNL.7k.351 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)