Ismertető szöveg: 1978. SZENT LÁSZLÓ (I.)
(kb. 1040-1095)
Trónra lépésének 900. évfordulója alkalmából.
30-as ívekben nyomva.
Ofszetny. 11 1/2 : 12 F. fog.
T.: Cziglényi Ádám
Á 1978. nov. 15.-1979. dec. 31.
P 3 086 000 fog. 5 400
3294 3319 1 Ft Szt. László herma 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Árpád-házi Szent László Magyarország királya 1077-től 1095-ig. Béla magyar király
(ur. 1060-1063) és Richeza lengyel hercegnő (1015 k.-1060)
második fia. 1077. április 25-én - bátyja I.
Géza magyar király (lásd IV.25.) halála
után választották királlyá.
Életének első éveit Lengyelországban
töltötte, 1048 körül érkezett családjával
Magyarországra. Részt vett a gyermek
Salamon (1053-1087) megkoronázásán
1057-58-ban, amelyhez atyja és bátyja
mellett ő is beleegyezését adta. Az ezt
követően I. András (ur. 1046-1060) és
testvére I. Béla között kiéleződő
konfliktusban atyja mellé állt. I. Béla halála
után és az I. András fiát Salamont támogató IV. Henrik német-római császár (ur. 1056-1106)
- Salamon sógora - támadása nyomán testvérével 1063-ban lengyel földre
menekült. II. Boleszláv lengyel fejedelem (ur. 1076-1077) seregével együtt harcolt
Salamon ellen. 1068-ban részt vett a moldvai besenyők elleni kerlési csatában. A
IV. Henrik pártfogását élvező Salamonnal szemben a pápát és Sváb Rudolf német
ellenkirályt (ur. 1077-1080) támogatta, akinek Adelheid nevű lányával kötött l078-ban
házasságot. Részben
fegyverrel, részben
tárgyalással elérte 1081-ben,
hogy övé lett az
egész ország feletti
törvényes uralom,
Salamon pedig,
lemondása fejében
királyi eltartást kapott.
Aztán az ellene
összeesküvő Salamont
1082-ben
bebörtönöztette. 1083-ban
szentté avattatta az
államalapító István
királyt (lásd VIII.15.),
fiát Imre herceget (lásd
IX.2.), Gellért püspököt
(lásd IX.24.) és két zobori remetét Zoerard-Andrást (XI. sz.) és Benedeket (XI. sz.).
Ezzel erősítette külpolitikai koncepcióját, miszerint Magyarországot a keresztény
államok közösségében méltó hely illesse meg szentjei révén. Az 1090-es évek elején
elfoglalta Horvátországot és emiatt szembekerült II. Orbán pápával (1088-1099) és a
német-római császár, IV. Henrik szövetségese lett. Szlavóniában, Zágráb székhellyel
püspökséget alapított, a bihari püspökség székhelyét áthelyezte
Váradra. Nagy adományokkal támogatta az egyházat, megalapította a
somogyvári Szent Egyed és a szentjobbi apátságot. Kemény törvényei
a központi hatalom megerősítését, a királyi jövedelmek növelését, a
magántulajdon védelmét és az egyház szerepének erősítését
szolgálták. Később ügyesen használta ki a pápaság és császárság
közötti küzdelmet, hódító tervei megvalósítására. 1085-ben visszaverte a Salamon érdekében betörő besenyők támadásait, és a
zsákmányoló kunokat 1091-ben. Hadjáratot vezetett 1092-ben
az orosz, 1093-ban a lengyel és 1095-ben a cseh uralkodók
ellen, az utóbbi hadjárat során halt
meg. Királyságában megszilárdította a
kereszténységet, ő
maga hű maradt a
görögkeleti
ortodoxiához.
Nagyváradon az
általa emelt
székesegyházban
temették el. A
magyar középkor
egyik legnépszerűbb királya volt. Személye köré a lovagkirály legendája fonódott.
1192-ben III. Béla magyar király (lásd IV.13.) kezdeményezésére III. Celesztin pápa
(1191-1198) szentté avatta. (Larousse 1992.2k.629 o., Révai N1.12k.S14 o.,
MNL.llk.816 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|