Normál kép: jul5_06.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: jul5_06_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1996. MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉÉRT
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12:11 1/2 F. fog.
T.: Dudás László
Névérték: 24,- Ft
Á 1996. jún. 21.-1998. dec. 31.
P 487 000 fog.
4339 4386 24 Ft Mihály Dénes (1894-1953) 80,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Mihály Dénes magyar gépészmérnök. 17 évesen egy rövid németországi tanulmányúton megismerte Arthur Korn fizikust és találmányát, a képtávírót. Ekkor kezdte foglalkoztatni a mozgóképek átvitelének lehetősége. 1917-ben a budapesti műegyetem gépészmérnök-hallgatójaként két ilyen témájú szabadalmat jelentett be. Az I. világháború után megismerkedett Károly Iréneusz József fizikussal, aki már 1895 tavaszán sikeres kísérleteket végzett drótnélküli távíróval. Javaslatára Mihály Dénes Bécsbe utazott, ahol a Technische Militar Komitée vette pártfogásba. 1919-ben létrehozott Telehor nevű rendszere szeléncellával és húros oszcillográffal működött, és alkalmas volt állóképek közvetítésére, több km távolságra. A német posta meghívására 1924-ben Berlinbe költözött. A német posta - a többi létező rendszert is megvizsgálva -, Mihály Dénes rendszerét választotta. 1928. március 8-án éjjel 11 órakor megindult a rendszeres adás a berlin-witztlebeni adóállomás 175,4 m-es hullámhosszán, a világon először mozgó televíziós közvetítést adtak, filmeket, szabadtéri felvételeket közvetítettek. Az 1928 augusztusában megrendezett Funkausstellungon bemutatott távolbalátó gépén, a továbbfejlesztett Telehoron már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát alkalmaztak. Az 1935-ben bemutatott Traub-féle berendezés forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával működött, és 240 soros képeket 2,5 m x 3 m-esre vetített. 1940-ben Berlinben kísérleti laboratóriumot szervezett a siketnéma ábécé kidolgozására. A II. világháború későbbi éveiben politikai okokból internálták. A sajtó "századunk Edisonjá"-nak nevezte a feltalálót. Találmányainak kivitelezését a budapesti telefongyárban kezdte, majd - anyagi okokból elhagyva az országot - a német AEG főmérnökeként folytatta. (A XX. Század Kr.1994., MNL.13k.117 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page