Ismertető szöveg: 1999. IDŐSEK NEMZETKÖZI ÉVE
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 1/2:13 1/4 F. fog.
T.: Szőnyei György (keret)
Á 1999. febr. 11.-2001. dec. 31.
P 200 000 fog.
4473 4521 32 Ft Szervátiusz Jenő (1903-1983): Önarckép 150,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Szervátiusz Jenő romániai magyar szobrász. Kerékgyártó mesterséget tanult eredetileg. 1924-ben készült első szobra, a Judit és Holofernesz. 1925-ben ösztöndíjasként Vágó Gábor szobrász kolozsvári műtermében dolgozott. Még ugyanabban az évben a párizsi iparművészeti iskola esti kurzusaira járt, majd 1927-29-ben Kolozsvárott a Szépművészeti Iskolán tanult. Első tárlatát 1933-ban rendezte Kolozsvárott. Szolnay Sándorral közösen ugyanott művészeti szabadiskolát vezetett 1933-34-ben. 1934-től - néhány évig - a nagybányai művésztelepen dolgozott. A II. világháborúban katona volt, az angol hadifogságból 1946-ban tért haza. Tanított a csíksomlyói népfőiskolán, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán 1949-65 között. A budapesti Bartók Archívumban található a jávorból faragott Cantata Profana című domborműve. Fa-, kő- és márványszobrokat készített. Alakjai az erdélyi magyarság sorsáról, hitvilágáról vallanak. Legtöbb alkotását a fatörzs eredeti alakját megtartva, reliefszerűen faragta, drámai hatásukat még festéssel növelve. Néhány munkáját fiával - Szervátiusz Tiborral - készítette, mint pl. a Tamási Áron emlékművet. Művészetére jellemző a konstruktív módszer és a népi expresszív szemlélet: a halk szavú szobrászi líra és a kemény drámaiság végletei. Főbb művei: Első szerelem, Madonna, Leányka, Maros és Olt stb. Számos belföldi és külföldi kiállításon vett részt, és 15 ország múzeumai és gyűjtői őrzik műveit. (Műv.L.1968AkA39 o., Új Magy.L.Kieg.1981.575 o., MNL.16k.711 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)