Ismertető szöveg: 1982. GEORGI DIMITROV (II.)
G. Dimitrov (1882-1949) születésének 100. évfordulója alkalmából.
25 bélyeget és 25 szelvényt tartalmazó ívekben nyomták. A bélyegek és a szelvények egymás alatt helyezkednek el.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Á 1982. máj. 7.-1983. dec. 31.
P 599 300 fog. 5 600
3520 3556 2 Ft Portré, a szelvényen pecsétek 100,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Georgi Mihajlovics Dimitrov Bolgár politikus. 12 éves kora óta kezdett a szakszervezeti mozgalomban dolgozni és 18 éves korában már a szófiai nyomdász szakszervezet titkára volt. 1923. szeptember 23-án antifasiszta felkelés tört ki Bulgáriában,melyet a reakció túlereje levert. Több száz társával együtt emigrációba kényszerült, főképp Bécsben és Berlinben élt. 1933. február 27-én a késő esti órákban kigyulladt a Reichstag épülete, és a gyújtogatással a kommunistákat vádolták, többek között Dimitrovot is. Ebben az ügyben kihirdetett bírósági ítéletben bizonyítékok hiányában - felmentették. A börtönből való szabadulás után a Kommunista Internacionálé főtitkáraként meghirdette a népfront politikát. 1935. augusztus 2-án részt vett a Kommintern VII. kongresszusán Moszkvában. Több évtizedes emigráció után 1945. november 6-án térhetett haza. A kommunisták választási győzelme után 1946. november 21-én miniszterelnöki funkcióba került, majd a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává választották. Jó kapcsolatokat épített ki Joszip Broz Tito Jugoszláviájával, melyet Jolszif Dzsugasvili Sztalin mereven ellenzett. Egy moszkvai gyógykezelés során, gyanús körülmények között hunyt el. (Az emberiség Kr.1991., A XX.század Kr.1994., Évfordulók '82.154 o., MNL.1998.6k.600 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)