Ismertető szöveg: 1983. BÉLYEGNAP (56.)
Ofszetny. 11 1/2 : 12 F. fog.
T.: Vagyóczky Károly (keret)
Névérték: 4,- Ft (+felár 2,- Ft)
Á 1983. szept. 9.-1984. ápr. 30.
P 300 300 fog. 5 300
3596 3633 4 (+2) Ft H. Luders: Vigadó (metszet) 1863 150,- 150,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Feszl Frigyes magyar építész. A hazai romantikus építészet legeredetibb egyénisége. Három évi céhes képzés után legényként Hild Józsefnél (1789-1867) dolgozott, majd 1839-ben vándorútra kelt. 1841-ig a müncheni Művészeti Akadémián tanult, utána a német fejedelemségekben, Észak-Itáliában és Franciaországban dolgozott. 1844-ben tért haza Pestre. Kezdetben Kauser Lipóttal (1818-1877) és Gerster Károllyal (1819-1867) társulva dolgozott. Az Országház tervezésére kiírt pályázaton első díjat nyert s ekkor fordult a figyelem feléje. Az elnyomatás éveiben számos tervet készített, amíg a Vigadó tervezési munkáit meg nem kapta. 1858-tól foglalkozott a Vigadóval, mely élete fő műve volt. Sajátos stílusa, a keleties bizánci-iszlám-mór formaelemeket gótizáló formákkal és magyaros motívumokkal egyesító romantika az 1850-es évek végén teljesedett ki, és valósult meg a Vigadó épületénél. 1859-től 1864-ig készült el az épület, 1865 januárjában avatták fel. Függöny-könnyedségű homlokzatát erőteljes saroklezárások közé helyezte, gazdag és mozgalmas díszítés az egész kompozíciót eredetivé, újszerűvá tette. A hatásos belső lépcsőház és a nagyszabású termek igen jelentős építész tevékenységét, művészi képességeit hirdetik. Számos egyéb nagyszabású terv és középület emlékezteti az utókort Feszl Frigyes munkásságára. (Műv.L. 1966.2k.58 o., MNL. 7k.921 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)