Ismertető szöveg: 2001. NEMZETI PARKJAINK (IV.)
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Varga Pál
Névérték: 36,- Ft
Á 2001. márc. 5.-2003. dec. 31.
P 300 000 fog.
4590 4660 36 Ft Körös - Maros
Túzok, Erdélyi hérics
Borbás Vince (1844-1905) 85,- 75,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Az 1997-ben alapított Körös-Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. Igazgatóságának működési területe magába foglalja Békés megye területét, Csongrád megye Tiszától keletre eső területeit, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső részeit. A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. Igazgatósága Szarvason van. A nemzeti park kiemelt feladata az erdélyi hérics és bókoló zsálya állományainak fenntartása, amelyek hazánkban csak itt találhatóak. (Forrás: Wikipédia)

Deéteri Borbás Vince magyar flóra kutató, botanikus. Az egri középiskola elvégzése után a pesti egyetem bölcsészkarán botanikát és nyelvészetet tanult. 1870-ben - az egyetem befejezése után - tanársegédként dolgozott kb. egy évig, majd folytatta egyetemi tanulmányait, mellyel tanári diplomát is szerzett. 1898-ig a budapesti egyetemen címzetes rendkívüli, majd 1902-től a kolozsvári egyetem tanára volt. Botanikával, flórakutatással 1874-től foglalkozott behatóbban. Megismerkedett Európa nevezetesebb botanikai intézeteivel, összegyűjtötte Magyarország nehezen meghatározható növényfajtáit és tisztázta a faji bélyegeket. Jelentős számú hazai és külföldi endemizmus - ha egy bizonyos növényfaj elterjedése bizonyos területekre korlátozódik - felfedezője. Kutatásaival a magyar növényföldrajz megalapozója. Monográfiát írt több vármegye flórájáról, Budapest és környéke növényzetéről, a Balatoni növényvilág keletkezéséről, stb. Fontosabb munkái: Magyarország vadon termő rózsáinak monográfiája, Adatok a sárga virágú szegfűvek és rokonaik szisztematikai ismeretéhez, Magyarország és Közép-Európa kakukfüveinek ismertetése, Békés vármegye flórája, A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete stb. Maradandóak a növénytársulásokra - cönológiára - vonatkozó megállapításai, amelyek a mai cönológiai kutatások kezdetének tekinthetők. Felbecsülhetetlen értéket képez a mintegy 150.000 lapnyi összeállított herbáriuma, mely az általa leírt fajokat és endemizmusokat tartalmazza. Érdemei elismerését jelzi a róla elnevezett növények sokasága, valamint a nevével jelzett két folyóirat: a Borbásia (1938-49) és a Borbásia Nova (1940-1944). (Révai Nl.3k.539 o., MNL.4k.10 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)