Ismertető szöveg: 1989. A FRANCIA FORRADALOM 200. ÉVFORDULÓJA
Ötvenes ívekben nyomtatták, az egymás alatt elhelyezkedő bélyegek fordított képállásúak.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Á 1989. jún. 1.-1991. dec. 31.
P 1 113 300 fog. 6 200
3975 4024 5 Ft Stilizált galambok 100,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén. Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. A marxista történelemírás az eseményt "nagy" jelzővel szokta illetni. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a gazdasági és társadalmi válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon, a tehetséges tábornok diktatúrájába torkolltak (1799). A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette. Hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberté, Égalité, Fraternité) máig ott olvasható számos középületen. Ezen elvek a gyakorlatban azonban már a forradalom ideje alatt sem valósultak meg - a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának igénye vezetett például a jakobinus terrorhoz. A forradalom hatása mégis óriási volt: a 19. század nagy részét az ekkorra visszavezethető eszmék, a nacionalizmus, a liberalizmus, valamint az alkotmányosság iránti törekvés határozta meg Európa jelentős részén. Ennek jegyében a forradalmak is gyakoriak voltak. A történészek ezt a hatást figyelembe véve általában az úgy nevezett "hosszú 19. századhoz" sorolják a valójában még a 18. században lejátszódott eseménysort. (Forrás: Wikipédia)