Képaláírás: Beöthy Zsigmond

Ismertető szöveg: "Hetvenhét éves agg volt, de azért váratlan s közmegdöbbenést okozó elhunytának híre. Családján és a ref. egyházon kívül, melynek évtizedeken át buzgó vezérembere vala, őszintén osztozik a vesztés miatti fájdalomban egy részről a magyar birói kar és a főrendiház, más részről pedig az irodalom, melynek mintegy félszázadon át épen oly tehetséges, mint szorgalmas munkása volt, s melynek olyan utódot nevelt, mint jeles fia, Beöthy Zsolt, ki ez idő szerint egy tanulmányútat tevő tanártársaság élén Egyiptomban időzvén, meg sem jelenhetett atyjának ravatala mellett. Beöthy Zsigmond életét és kiváló működését lapunk már több izben behatóbban ismertette, így legutóbb az egyházi ügyek terén való működésének 1890. évi félszázados örömünnepe alkalmából is." (Forrás: Vasárnapi Ujság 43. évf. 4. sz. (1896. január 26.))

Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátus éveket az 1839-40.évi országgyűlésen Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848-49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben Komáromban országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. (Forrás:wikipedia)