Képaláírás: Jekelfalussy József az Orsz. Magyar Kir. statisztikai hivatal igazgatója

Ismertető szöveg: "Jekelfalussy legfontosabb és legüdvösebb reformtörekvései azonban minden bizonynyal azok, a melyek a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás fejlesztését czélozzák. Újjászervezte a tűzkárok, a hitelintézetek statisztikáját, a népmozgalom statisztikáját pedig teljesen az egyéni számláló-lapok rendszerére fektette. Az állami anyakönyvek életbelépte óta minden születésről, halálozásról és házasságkötésről egy-egy számláló-lap érkezik a statisztikai hivatalba, a mely ilyképen magából a nyersanyagból állítja össze a népmozgalmi statisztikát. É rendszer, a melyet rövid idő alatt a közoktatásügyi és bűnügyi statisztikában is alkalmazni fognak, az adatszolgáltató hatóságokat a táblázatok fáradságos összeállításától, a statisztikai hivatalt pedig megbízhatatlan adatoktól kiméli meg, - és így bizonyára alkalmas arra, hogy általános irányelvűi fogadtassék el az adatgyűjtés mindazon ágaiban, a melyek viszonyai a számlálólapok használatát megengedik." (Forrás: Vasárnapi Ujság 43. évf. 17. sz. (1896. április 26.)

Pályája elején főleg a népszámlálás módszertani problémái, valamint a demográfiai adatok társadalomstatisztikai kérdései vonzották (nemzetiségek, foglalkoztatásszerkezet, bűnözés stb.). Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos cigányösszeírás megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több helységnévtár és címtár összeállítása. Az 1880-as évek második felétől figyelme egyre inkább a gazdaságstatisztikára, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzésére terjedt ki. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó nemzetgazdasági elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban (Nemzetgazdasági Szemle, Közgazdasági Szemle, Budapesti Szemle stb.) publikálta, s az 1890-es évekre a magyarországi közgazdászkörök elismert alakja lett. Szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv (1887-től), a Nemzetgazdasági Szemle (1889-1892), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemle (1893-1894) és a Közgazdasági Szemle (1895-1899) című szakfolyóiratokat. (Forrás: wikipédia)