Képaláírás: Az uj országház

Ismertető szöveg: "Az építkezési munkálatokat a rendkívül sok előmunkálat miatt csak 1885 október 12-én kezdhették meg. A roppant épület épen a Duna partján emeltetvén, alapozását a víz behatolása ellen betonból kellett készíteni. Az egész területet két méter vastag betonlappal borították be, melynek alsó síkja a Duna sempontjával egyszintes. A betonlap területe 19.524.90 négyszögméter, a mi 3.39 kataszteri holdnak felel meg. A betonozás a kavicstöltéssel együtt 1.200,000 forintba került. Az épület egészen faragott kőből készült." (Forrás: Vasárnapi Ujság 43. évf. 23. sz. (1896. junius 7.)

Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak. (Forrás: Wikipédia)