Képaláírás: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Tarpa (szobrász: Andreasz Papahrisztosz)

Ismertető szöveg: Bajcsy-Zsilinszky Endre magyar politikus, újságíró. Eredeti neve Zsilinszky Endre volt. Jogi tanulmányai és katonai szolgálata után 1910 őszén Békéscsabán volt ügyvéd-jelölt. 1911. május 14-én az apját, Zsilinszky Endrét támadó, sértő hanmgú hírlapi cikkéért öccsével, Gáborral együtt felelősségre vonták Áchim L. András politikust (1871-+1911). A verekedéssé fajult szóváltás közben Áchim halálosan megsebesült. A Kúria felmentő ítéletet hozott. A Magyar Országos Véderő Egylet - MOVE - egyik alapítója 1918-ban. A Tanácsköztársaság bukása után - 1919-ben - aktívan részt vett a különböző ellenforradalmi-fajvédő szervezetek tevékenységében. 1919-től 1922-ig a fajvédő Szózat című lap szerkesztője. 1925-ben vitézzé avatták. 1928-32 között szerkesztette az Előőrs című lapot, és ekkor kezdett korábbi nézeteitől eltávolodva, fokozatosan a demokratikus ellenzékhez közeledni. A lapban teret kapott József Attila (lásd IV.11.), Szabó Dezső (lásd VI.10.) és a népi írók. 1930-ban megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, amely 1936-ban egyesült a Független Kisgazdapárttal. 1932-36 között szerkesztette a német-ellenes Szabadság című újságot. 1931-ben kisgazdapárti programmal országgyűlési képviselővé választották Tarpán. 1936-ban pártjával belépett a Független Kisgazdapártba. 1939-től a Független Magyarország szerkesztője, 1941-től pedig a Szabad Szó főszerkesztője lett. Határozottan fellépett a németbarát külpolitika ellen, részt vett a Történelmi Emlékbizottság tevékenységében és küzdött Magyarország háborúból való kiválásáért. Együttműködött a kommunista és szociáldemokrata vezetőkkel. A német megszállás napján, - 1944. március 19. - a Gestapo rövid tűzharc után letartóztatta, ahonnan a Lakatos-kormány kikérte, így októberben kiszabadult. 1944.novemberben illegalitásban fegyveres ellenállási mozgalmat szervező Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnöke lett. Árulás következtében a nyilasok november 23-án elfogták, halálra ítélték és Sopronkőhidán kötél általi halállal kivégezték. (MNL.3k.17 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)