Ismertető szöveg: 2001.1000 ÉVES AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Andor András
Á 2001. ápr. 18.-2003. dec. 31.
P 250 000 fog.
4602 4668 124 Ft XVII. századi festmény részlet: az egykori Szt. Adalbert székesegyház kapuja 300,- 300,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Messze a táj felett uralkodik a Várhegyre épült Bazilika vagy Főszékesegyház. Alapjait 1010-ben vetették meg, amikor I. István, Szent Adalbert tiszteletére emeltetett itt háromhajós bazilikát, mely az évszázadok alatti háborúskodás során hol leégett, hol lerombolták. 1543-ban pusztult el ez a régi magyar főtemplom, melynek helyén épült fel klasszicista stílusban a Bazilika, melynek alapkövét 1822-ben rakták le. Tervezője Kühnel Pál építész (1765-1824) volt, építésvezetője pedig 1824-39 között Páckh János. A Bazilikát végül 1839-től Hild József építész (1789-1867) fejezte be. Felszentelése 1856. augusztus 31-én volt. Magyarország legnagyobb temploma, mely 107 m hosszú, szélessége a közepén 48 m, a dunai oldalon 40 m. Magassága a kupola keresztjéig 100 m, a két oldaltorony 57 m magas. A kupolát 24 oszlop tartja, melyek 19 m magasak és ezek között 12 óriási ablakon át ömlik be a fény. A főhomlokzatot 8 korinthosi oszlopon nyugvó előcsarnok díszíti, melynek fülkéiben Széchy Dénes prímás (1410-1465) és Hunyadi János, továbbá Nagy Lajos és Telegdi Csanád esztergomi érsek szobrai vannak elhelyezve. Egyetlen hajójában balra van a Bakócz-kápolna, melyet 1824-ben építettek ide be. Jobbra a Szent István-kápolna Ambrus főherceg és prímás Antonio Canova olasz szobrász által készített síremlékével. A kupola belső magassága 70 m, szélessége 35 m, a belső műmárványozását Lippert József építész (1826-1902) tervei szerint Antonio Detoma olasz mester (1821-1895) végeztette 1886-ban. A kereszthajó két végében vannak Michelangelo Grigoletti olasz festő (1801-1870) oltárképei. A kupola alatt két oldalt van Pázmány Péter főpap és Simor János főpap (1813-1891) szobra, Della Vedova illetve Strobl Alajos szobrász (1856-1926) alkotása. A szentély főoltára Bonani Péter remekműve carrarai márványból. A főoltár fölött Grigoletti 13 m magas oltárképe: Mária mennybemenetele. A kriptában a prímások sírkövei vannak, köztük Széchy Dénesé és Vitéz János főpapé (1408-1472). Végakaratának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra Mindszenty József bíboros, hercegprímást is. (Larousse.1k.769 o., Műv.L.1965.1k.648 o., Révai Nl.6k.773 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)