Ismertető szöveg: 1960. ARCKÉPEK (II.)
25-ös ívekben nyomva.
Rézny. (többi érték) 10 3/4 K. fog. XIII-Vj.
T.: Gáll Ferenc (1766, 1769, 1771-72) Kékesi László (1765, 1767, 1773) Nagy Zoltán (1762-64, 1768, 1770, 1774-77)
Névérték: 60 f
PM 300 000 fog. 4 531
1771 1711 60 f Bánki Donát (1859-1922) Á 1960. okt. 25.-1961. ápr. 30. 40,- 25,- 700,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Bánki Donát magyar gépészmérnök, feltaláló. 1876-80-ig a Budapesti József Műegyetemen tanult és szerzett 1893-ban oklevelet. A Magyar Államvasúti Gépgyár műszaki díjnoka, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. konstruktőre, osztályvezetője, főmérnöke, a Műegyetem II., majd III. Gépszerkezettani Tanszékének professzora, a Gépészmérnöki Osztály dékánja volt 1881-től 1916-ig terjedő időben. Ganz-gyári mérnökként feladata volt a Duna-parti gabonaelevátor megtervezése és megvalósítása, a Mechwart András-féle forgóeke kifejlesztése, a gáz- és petróleum-motorok osztályának megalapítása és vezetése. Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője, Számos szabadalomnak volt szerzője vagy társszerzője, pl. Bánki-Csonka-féle "Újítás gázgépeknél", "Újítás gáz- és petróleummotorokon" 1888-ban, "Gáz illetve petróleum kalapács" 1889-ben, "Karburátor" 1893-ban, továbbá a Bánki-féle nagynyomású belső égésű motor, kéthengeres motorkerékpár (1894), vízbefecskendezéses motor (1898), elsőkerék meghajtású autó (1902), gőzturbina (1903), vízturbina (1917) tárgyú találmányok. A XX. század első évtizedében megtervezte a Budapesti Műszaki Egyetem ma is működő víz-géplaboratóriumát. Az I. világháború alatt foglalkozott Magyarország vízgazdálkodásával, a Vaskapu-vízerőmű tervével. 1910-től a Comenius szabadkőműves páholy, 1911-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. (Larousse 1991.1k.239 o, A XX.század Kr.1994., f MNL.3k.183 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)