Ismertető szöveg: 1970. SZENT ISTVÁN (IV.)
Szt. István (970-1038) születésének
1000. évfordulója alkalmából.
Mélyny. 11 1/2:11 3/4 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Á 1970. aug. 19.-1971. dec. 31.
PM 900 000 fog. 6 305
2639 2602 3 Ft Portré 100,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I. Szent István árpád-házi fejedelem 997-től 1000-ig,
Magyarország első
királya 1000-től
1038-ig, a magyar
állam alapítója. Géza
fejedelem és Sarolta asszony
gyermeke, aki Vajk néven jött a világra. 995-ben Szent Adalbert prágai püspök erősítette meg keresztény hitét, akinek közbenjárásával 996-ban
feleségül vette Gizella bajor hercegnőt. Géza halála után, 997-ben követte apját az uralkodásban. Feladatául a nyugati értelemben vett állam szervezése és a
kereszténység teljes meghonosítása jutott. Koppány somogy ura fellázadt
ellene, az ősi pogány öröklési rend helyreállítására törekedett az új keresztény
jogrenddel szemben. Később Gyula erdélyi törzsfő, fejedelem, majd Ajtony, az
utolsó gyula, a szlávok és bolgárok vezére Keán szegült szembe
István hatalmával, aki mindannyiukon úrrá lett. Hatalma az Árpádok uralma alatti területeket
jelentette, s ez csak a Kárpát-medence
nyugati felére terjedt ki. 1000
karácsonyán királlyá koronáztatta magát, a
III. Ottó német-római császártól és II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely királyi címe és
méltósága elismerését jelentette. Szintén a
pápa küldte az apostoli keresztet, mely a
magyar katolikus egyház megszervezésére
való jogát jelentette. Az országa királyaként
fokozatosan uralma alá vonta a Kárpát-medence
egész területét. Visszafoglalta Vitéz
Boleszláv lengyel fejedelemtől a Morva és a Vág folyók vidékét és
vereséget mért - bizánci segítséggel - Sámuel bolgár cárra, s
megvédte országát II. Konrád német-római császártól. István
Esztergomban érsekséget, Veszprémben, Pécsett, Győrött, Vácott, Egerben
püspökséget szervezett, és több apátságot alapított. Bőkezűen gondoskodott az
egyházról, elrendelte az egyházi tized fizetését is. Megnyitotta a Magyarországon
átvezető jeruzsálemi zarándokutat. István a koronázással a magyarok Isten
kegyelméből uralkodó királya lett. Önhatalmúlag gyakorolta törvényhozói, bírói,
katonai és pénzügyi felségjogait, de döntéseiben a vallás és az egyház törvényei és a
magyar nemzet törvényerejű jogszokásai vezérelték. Államszervező munkája keretében pl. a királyi udvar és kincstár élére nádorispánt állított, a királyi birtokok
központjául egy-egy várat jelölt ki, a vármegyék élére pedig Ispánokat állított,
oltalmazta a magántulajdont stb. Államszervező tevékenységének részeként indult meg Magyarországon a pénzverés. Velencével jó kapcsolatba került, miután nővére
Orseolo Ottó dogeval kötött házasságot. Fia, Imre pedig III. Kresimir
horvát király leányát vette feleségül. István legnagyobb gondja
élete végén a trónutódlás lett, mivel felnőtt korú fia, Imre gyermektelenül halt meg
1031-ben. Árpád nemzetségének egyetlen teljeskorú férfi tagja Vazul volt, akit
kicsapongásai miatt elzáratott. Imre halála után a pogány Vazul
hívei István életére törtek, ezért István Vazult megvakíttatta, fiait száműzte, a trón
örökösévé pedig unokaöccsét Orseolo Pétert jelölte.
Istvánt Székesfehérváron temették el. VII. Gergely pápa (1073-1085) fiával, Imrével
együtt szentté avatta 1083-ban. Ünnepe augusztus 20-án van. (Larousse i992.2k.234
o., Révai NI.10k675 o., MNL.10k.60 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|