Képaláírás: Brahms János

Ismertető szöveg: Brahms Hamburgban született 1833 május 7-di-kén. Első zenei oktatását atyjától nyerte, a ki egyik hamburgi szinház zenekarában nagybőgős volt. Húsz éves korában Reményi Edével került össze, a ki a serdűlő ifjúban fölismerte a tehetség erejét és rögtön lekötötte magának kísérőül a föld körül tett nagy kőrútjában. Reményi később bemutatta Joakhimnak és Lisztnek, a kik viszont Schumann figyelmébe ajánlották. Schumann folyóiratában "Uj pályák" czimen egész tanulmányt írt a fiatal zongoraművészről, a kinek ragyogó jövendőt jósolt. A jóslat hamar beteljesedett. Brahmsnak már első műveiben gazdag fantázia, mély és igaz érzések mutatkoztak és a romantikus irány merészségei gyönyörűen fértek meg a klasszikusok imponáló nagysága mellett. Szonáták, balladák és szimfóniák egész seregével kezdte már ifjú korában a zeneszerzést a hatvanas évek végén pedig a vallásos zeneköltés remekeit teremtette meg. "Német rekviem"-je még ellenfeleit is dicséretre ragadta, s ettől fogva szárnyára kapta a hir minden művét istenítették. Nagy hatása volt a "Magyar tánczok" czimű cziklusának is. Harmincz füzet karének, negyven dal és huszonegy kamara-zenemű marad utána. Igazi művésziélek volt, a ki sehol sem tudott megnyugodni. Éveken át a lippei herczegnél Detmold-ban volt karigazgató és zenetanár, később egymás után Hamburgban, Zürichben, Baden-Badenben és Heidelbergben lakott, de sehol sem volt maradása. 1871-ben a bécsi zenekedvelők egyesületének volt hangversenymestere, 1874-ben pedig innen Heidelbergbe ment. A cambridgei egyetem 1877-ben, a boroszlói 1881-ben adott neki tiszteletbeli tudori oklevelet. A halál most hosszú, sorvasztó betegségtől váltotta meg.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. április 11.)