Képaláírás: Emlékezetes helyek Petőfi életéből
Szülőháza Kis-Kőrösön. Petőfiék lakása Félegyházán. Erdőd vára. Gödöllői lakása. A pápai főiskola (O-kollegium).

Ismertető szöveg: Legyen első már az időrendnél fogva is az a kiskőrösi szerény ház, melyben Petőfi 1823 jan. 1-én született. E "kisded hajlék" ma a Petőfi-társaság tulajdona, mely azt emléktáblával megjelölve s általában jókarban tartva, Petőfi ereklyéinek múzeumává rendezte be. Ennél jóval különb épület az a félegyházai ház, melyben Petőfi szüléi huzamosabb időn át laktak s melyhez a költő gyermek- és férfikorának számos gyöngéd emléke fűződik. Innen került először távolabbi iskolába Sár-Szentlőrinczre, hol 1832/3-ban tanúit, miközben az akkori jegyzőnél, Hittignél lakott, kinek Amália nevű leányát később "Gyermekkori barátnőmhoz" czimű szép költeményében meg is énekelte. Utóbb, mint tudjuk, Pesten, Aszódon, Selmeczen, majd pedig Pápán a reform, kollégiumban folytatta tanulmányait, hol Jókaival belső barátságot kötött s vele együtt kezdte meg első szárnypróbálgatásait.
Az iskolából kilépte után nyomorban és dicsőségben gazdag változatos élete következett. Most Gödöllőn vonul meg egy kis paraszt házikóban, majd Erdőd tornyos várában jelenik meg, hol lángoló lelkének egész imádatával vette körűi Szendrey jószágigazgató leányát, Júliát, kit aztán a szülék ellenzése mellett is feleségül vett. Mint új házas, egy ideig Koltón, gr. Teleki Sándornál, majd Szalontán Arany Jánosnál tartózkodott végre azonban Pesten lett állandó lakos, mert irodalmi érdekei és összeköttetései természetesen ide vonzották. Azon házak közül, a melyekben Pesten lakott, még ma is áll a régi Marczibányi-ház, úgyszintén a piaristák épülete, a melyben nem lakott, hanem 1833/4-ben gimnáziumi tanulmányait folytatta az a két hatvani-útczai ház ellenben, a melyekben 1845-47-ben lakott, közelebb lebontás alá került, hogy helyükön új fényes paloták emelkedjenek rövid időn a ma már Hatvani helyett Kossuth Lajosról nevezett útczában.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. augusztus 1.)