Képaláírás: A Magyar Királyi Csendőrség. - Ellinger fényképfelvételei után.
Útonálló letartóztatása és bilincselése.

Ismertető szöveg: Midőn az 1881. évi III. t.-cz. értelmében hazánkban a közbiztonsági szolgálat ellátására a csendőrség felállíttatott: a hangadó magyar köröknek egy régi óhaja teljesült.
A magyar főurak az akkori hiányos közbiztonsági állapotok miatt nagyon óhajtották a csendőrség felállítását, s midőn a kormány pénzhiány miatt húzódozott tőle, a pozsonyi országgyűlésen tartózkodó főuraink, mintegy 60,000 forintot adtak össze az intézmény létesítésének költségeire. Az 1848/49-iki események közbejötte azonban minden további tervezgetésnek végét szakította, s csak az alkotmány helyreállítása után, 1881-ben valósult meg a magyar csendőrség felállításának régi terve.
A csendőrségi kerületek egyenként 5-8 szárnyra, ezek 2-3 szakaszra s a szakaszok 6-16 őrsre oszlanak. Az őrsök többnyire 5-6 főből állanak, de egyes, különösen fontosabb őrsök jóval számosabbak is, így p. o. a tulajdonképen már román területen fekvő predeáli nemzetközi vaspályaudvaron levő magyar csendőrörs 16, a határszéli orsovai őrs 18 főből áll a közelmúltban az Alföldön mutatkozó socziálista mozgalmak miatt számos örs itten is megerősíttetett.
Szükséges is, hogy lehető nagy létszámúak legyenek az őrsök, mert a mellett, hogy úgynevezett "örskörletük"-ben (szolgálati kerülőtökben) pontosan el kell végezniök a portyázást s ennek folyamán a tudomásukra jutott bűntettek és vétségek nyomozását, még más szolgálatokat is teljesítenek a közigazgatási és törvénykezési hatóságok elővezetés, letartóztatás, házkutatás, fogolykísérés, karhatalom, stb. végett a csendőrséghez fordulnak, mint a melynek megbízhatósága biztosítja a hatósági rendelkezések végrehajtását.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. október 31.)