Normál kép: 685_800_pix_Page_27_Kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 685_800_pix_Page_27_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Török Ferencz táborszernagy.

Ismertető szöveg: Murai és köröstarcsai Török Ferencz a csíkmegyei Csík-Szeredán 1832 január 29-én született. Szülői a katonai pályára szánván, eleitől kezdve katonai intézetekben nevelkedett. 1852-ben tiszt lett a cs. és kir. 6. gyalogezredben s mint hadnagy, főhadnagy és százados a cs. és kir. 6. és 34. gyalog- és a 6., 7. és 8. csendőr-ezredekben szolgált. Mint százados vett részt az 1866-iki osztrák-porosz hadjáratban, küzdött Podolnál és Jicinnél, utóbbi helyen súlyosan meg is sebesült.
A magyar kir. honvédségnek 1869-ben történt szervezésénél a közös hadseregből a honvédséghez átlépvén, igen tevékeny részt vett az első szervezés nehéz munkáiban, mely sikeres fáradozásaiért őrnagygyá léptették elő. Midőn pedig a magyar kormány 1876 május elsején átvette a cs. és kir. közös hadügyminisztertől az akkori erdélyrészi csendőrséget, - a mely az ország területén 1850 óta felállított, de 1867-ben föloszlatott csendőrségből egyedül volt még működésben - ezen testületnek parancsnokává Török őrnagy neveztetett ki.
Azon nehéz körülmények között, a melyek az erdélyrészi csendőrparancsnokságnál fenforogtak, az ő czéltudatos vezetésének minden rázkódtatás nélkül sikerült elérnie azt az eredményt, hogy e parancsnokság úgy vezetésében, mint személyzetét illetőleg is teljesen magyarrá alakult át, s az intézmény oly kitűnően működött, hogy midőn a 70-es években az anyaországban a közbiztonsági állapotokban beállott visszásságok miatt az akkori kormány kezdeményezésére a csendőrségi intézménynek az ország többi részére való kiterjesztése is elhatároztatott, s e czélból a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló 1881. évi III-ik t.-cz. megalkottatott: az erdélyrészi csendőrparancsnokságnál Török ezredes által előkészített megszállás kiterjesztése az ő vezénylete alatt 1882-ben a szegedi csendőr-kerület területére, innen folytatólag 1883-ban a budapesti és kassai csendőrkerületek területére s végül 1884-ben a pozsonyi és székesfejérvári csendőr-kerületek területére is megtörténhetett.
1886-ban a honvédelmi minisztérium csendőrségi ügyosztályának vezetőjévé s a csendőrség felügyelőjévé neveztetett ki. Ezen állásában 11 évet töltött s vezérőrnagyi, majd altábornagyi rangra emelkedett.
Ő Felsége a tábor szernagyi czimmel és az 1882-ben kapott 3. oszt. vaskoronarend, az 1884-ben kifejezett legfelsőbb elismerés és az 1891-ben nyert Lipót-rend lovagkeresztje mellé most a Lipót-rend középkeresztjének adományozásával tüntette ki.

(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. október 31.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page