Ismertető szöveg: 1963. NAGY IDŐK - NAGY ESEMÉNYEK
Mélyny. 11 F. fog.
T.: Nagy Zoltán (2006, 2011, 2015-18), Légrády Sándor (többi érték)
Névérték: 60 f
PM 1 600 000 fog. 4 400
2011 1921 60 f Erkel Ferenc (1810-1893)
Á 1963. máj. 23.-1965. dec. 31. 50,- 15,- 900,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Erkel Ferenc zeneszerző, zongoraművész és karmester. Zenei tanulmányait 1822-25-ben Gyulán, majd Pozsonyban a bencéseknél végezte. Kolozsvárott lépett fel először 1827-ben és karnagyként is itt kezdte pályafutását. 1834-ben mutatkozott be a pesti közönségnek. Többek között Frederic Francois Chopin E-moll zongoraversenyét, Ludwig van Beethoven Kreutzer-szonátáját mutatta be, a korszak virtuóz kompozícióit, Johann Nepomuk Hummel osztrák zeneszerző, zongoraművész, Ignaz Moscheles német zongoraművész, zeneszerző, Sigismund Fortuné Francois Thalberg osztrák zeneszerző, zongoraművész stb. műveit játszotta. 1835-től a Pesti Magyar - később Nemzeti - Színháznál karnagyként, 1838-74 között főzeneigazgatóként is tevékenykedett. Itt mutatták be első Bátori Mária című operáját 1840. augusztus 8-án, Egressy Béni magyar zeneszerző, színműíró szövegkönyve alapján. A bemutató hatalmas siker és a nemzeti opera diadala volt. Az I. felvonás fináléjának Meghalt a cselszövő szövegű dalbetéte a forradalom tömegdala lett. Az operát külföldi operaházak is játszották. A magyar operakultúra megteremtését tűzte ki célul. 1844-ben megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot a Kölcsey Ferenc versére megírt Himnusz zenéjével. A mű, néhány év után magyar nemzeti himnusszá vált Dohnányi Ernő magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész hangszerelésével. 1844-től számos népszínműhöz komponált betétszámokat, pl. Szigligeti Ede színműveihez: Két pisztoly, A zsidó, Debreczeni rüpők, A rab, Egy szekrény rejtelmei. 1853-tól 1874-ig vezető karnagya volt a pesti hangversenyzenekarnak. 1875-1887 között a Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára volt. Magyar történelmi tárgyú operái ünnepelt zeneszerzővé avatták: Hunyadi László, Bánk bán, Sarolta stb. A Névtelen hősök és az Operaház megnyitására rendelt, de csak 1885-ben bemutatott István király című műve zárta le operaszerző munkásságát. Zenéjében a romantikus operastílus, a nemzeti hagyományok és a népies zenei törekvések ötvöződnek. Zenekari művei közül jelentős a Magyar induló és az Ünnepi nyitány. Kórusművei, zongoradarabjai szintén a XIX. századi magyar zeneirodalom fontos alkotásai. Zeneszerzői életműve mellett nagy jelentőségű a modern zenei intézményrendszer megteremtésében való részvétele. (Larousse 1991.1k.751 o., MNL.7k.445 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)