Ismertető szöveg: 1969. FESTMÉNYEK (VI.)
Francia festők művei a Szépművészeti Múzeumból.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/2 F. fog.
Névérték: 40 f
Á 1969. máj. 28.-1970. jún. 30.
PM 633 305 fog. 4 339
2546 2506 40 f P. Gauguin (1848-1903): Fekete sertések 10,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Paul Gauguin francia festő. Gyermekkorában néhány évet perui rokonainál töltött. Tengerész, majd 1871-től Párizsban tőzsdeügynök volt. 1874-ben barátja Camillo Pisarro biztatására kezdett amatőrként festeni és impresszionista képeket gyűjtött. 1882-től a tőzsde összeomlása miatt a festészetből kellett megélnie és családját, feleségét és öt gyermekét eltartania. 1887-ben a panamai és martinique-i utazása során megragadta Martinique egzotikuma. 1888-ban a bretagne-i Pont-Avenban telepedett le családjával, és az ott élő fiatalok hatására szakított az impresszionista stílussal. Ott találkozott Émile Bernard-ral (1868-1941) és mások társaságában megalapította a szintetizmus irányzatát. Társai vezérükül tisztelték, akinek a szimbolizmus jegyében született a Látomás mise után, Jákob harca az angyallal című festménye. Az 1889-90-es éveket Pont Avenban, illetve Le Pouldu-ben töltötte. 1891-ben hajózott Tahitira, ahol a bennszülöttek között élt. Elbűvölte testük természetes szépsége, a déltengeri szigetvilág színeinek erős tüze. Ilyen hatások alatt készültek első "egzotikus" képei, mint pl. Két nő a parton, A piacon, Mikor házasodsz meg? című munkái. Nagyszámú itt született festményét a maori hiedelemvilág hatja át. Anyagi siker hiányában 1893-ban visszatért betegen Franciaországba, de anyagi sikert ez sem jelentett. 1895-ben visszament Tahitira és folyamatosan dolgozott. Ekkor született A fehér ló, A szépség királynője, Fekete sertések stb. Az egyedülléttől szenvedve, betegen, 1898-ban öngyilkosságot kísérelt meg. A könnyebb megélhetés érdekében és a hivatalos szervekkel való konfliktusa miatt a Marquises szigetcsoport Fatu-Iwa szigetére költözött. Ebben az időben készült a Jézus születése, Honnan jövünk, Mik vagyunk? Hová megyünk?, ..... és testük aranya, Lovasok a tengerparton stb. Súlyosbodó betegsége ellenére tovább festett még a három év múlva bekövetkező haláláig. Bár festészete tartalmilag és formailag a szecesszióhoz tartozik, mégsem maradt ezen a fokon. Legjobb műveit nem terheli az irodalmias moralizálás s a divatos rajzi modorosság. Paul Cézanne-al és Vincent van Goghal egy időben a posztimpresszionizmus s ezzel a modern művészet alapjainak megteremtője. (Műv.L.1966.2k.185 o.,Larousse 1991.1k.966 o., MNL.8k.500 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)