Ismertető szöveg: 1969. FESTMÉNYEK (VI.)
Francia festők művei a Szépművészeti Múzeumból.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/2 F. fog.
Névérték: 40 f
Á 1969. máj. 28.-1970. jún. 30.
PM 633 305 fog. 4 339
2546 2506 40 f P. Gauguin (1848-1903):
Fekete sertések 10,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Paul Gauguin francia festő. Gyermekkorában néhány évet perui rokonainál
töltött. Tengerész, majd 1871-től Párizsban tőzsdeügynök volt.
1874-ben barátja Camillo Pisarro biztatására kezdett amatőrként
festeni és impresszionista képeket gyűjtött.
1882-től a tőzsde összeomlása miatt a
festészetből kellett megélnie és családját, feleségét
és öt gyermekét eltartania.
1887-ben a panamai és martinique-i utazása
során megragadta Martinique egzotikuma.
1888-ban a bretagne-i Pont-Avenban
telepedett le családjával, és az ott élő
fiatalok hatására szakított az impresszionista
stílussal. Ott találkozott Émile Bernard-ral
(1868-1941) és mások társaságában megalapította a szintetizmus irányzatát.
Társai vezérükül tisztelték, akinek a szimbolizmus jegyében született a Látomás mise
után, Jákob harca az angyallal című festménye. Az 1889-90-es éveket Pont Avenban,
illetve Le Pouldu-ben töltötte.
1891-ben hajózott Tahitira,
ahol a bennszülöttek között élt.
Elbűvölte testük természetes
szépsége, a déltengeri
szigetvilág színeinek erős tüze.
Ilyen hatások alatt készültek
első "egzotikus" képei, mint pl.
Két nő a parton, A piacon,
Mikor házasodsz meg? című
munkái. Nagyszámú itt
született festményét a maori
hiedelemvilág hatja át. Anyagi
siker hiányában 1893-ban
visszatért betegen
Franciaországba, de anyagi
sikert ez sem jelentett. 1895-ben
visszament Tahitira és folyamatosan dolgozott. Ekkor született A fehér ló, A
szépség királynője, Fekete sertések stb. Az egyedülléttől szenvedve, betegen, 1898-ban
öngyilkosságot kísérelt meg. A könnyebb megélhetés érdekében és a hivatalos
szervekkel való konfliktusa miatt a Marquises szigetcsoport Fatu-Iwa szigetére
költözött. Ebben az időben készült a Jézus születése, Honnan jövünk, Mik vagyunk?
Hová megyünk?, ..... és testük aranya, Lovasok a tengerparton stb. Súlyosbodó
betegsége ellenére tovább festett még a három év múlva bekövetkező haláláig. Bár
festészete tartalmilag és formailag a szecesszióhoz tartozik, mégsem maradt ezen a
fokon. Legjobb műveit nem terheli az irodalmias moralizálás s a divatos rajzi
modorosság. Paul Cézanne-al és Vincent van Goghal egy
időben a posztimpresszionizmus s ezzel a modern művészet alapjainak megteremtője.
(Műv.L.1966.2k.185 o.,Larousse 1991.1k.966 o., MNL.8k.500 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|